Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár már jócskán benne járunk az építési szezonban, építkezőnek, befektetőnek egyaránt érdemes szétnézni a telekpiacon. Ilyenkor ugyan már némely tulajdonos valamelyest felvitte az árat a téli és a kora tavaszi hónapokhoz képest, s a divatosabb helyeken a kínálat is egyre szűkül, de némi hozzáértéssel és szerencsével kifogható egy-egy jó adottságú parcella. Ha valaki ráadásul nem építkezési, hanem befektetési céllal vásárol, néhány éven belül kisebb-nagyobb haszonnal még mindig továbbadhatja ingatlanát.
A fővárosban évtizedek óta a budai oldal vezeti a rangsort, de az itteni beépíthető területek fogyásával és az árak rohamos emelkedésével az elmúlt években felértékelődtek a pesti kerületek is. Kala Imre, a Kala és Társa Ingatlan-tanácsadó Kft. társtulajdonosa lapunknak elmondta: a pesti oldal belső részein a foghíjtelkek négyzetméterára – gyakorta lebontandó épülettel – igen borsos, 100–300 ezer forint között mozog. Ez utóbbi ár például a rehabilitáció alatt álló Király utca Kiskörúthoz közeli szakaszát jellemzi. A VII., VIII. és IX. kerület kiemelt – például a Ferencváros Dunához közel eső – részein 100–200 ezer forintos négyzetméterárral kell kalkulálni, míg ahol nem folyik városfejlesztés (ilyen például a Gubacsi út), egy négyzetméter beépíthető területhez már akár 35–50 ezer forintos négyzetméteráron hozzá lehet jutni.
A budai oldal kerületeinek prémium kategóriás övezeteiben (ilyenek a II. és XII. kerület kiemelt részei) 100–150 ezer forintról indulnak az árak, s például a belső, frekventált részeken (Istenhegyi út, Széchenyi-hegy) a 150–200 millió forintot is eléri egy-egy 1200–1500 négyzetméteres, családi ház, s a 300 milliót a társasházépítésre alkalmas, 1800–2000 négyzetméteres területek ára.
A II/A városrész árai szintén széles skálán mozognak, bár itt jóval olcsóbbak a házhelyek, 35–60 ezer forint közöttiek négyzetméterenként. Ezen belül Máriaremetére és Hidegkútra a magasabb ár a jellemző, míg Ófalu Szarvashegy úti környezetében, tehát Solymár felé már az alacsonyabb négyzetméterárral lehet kalkulálni.
Hasonló árszóródás jellemzi a III. kerületet is: a kiemelt városrészekben, mint például a Római-parton, a Táborhegyen, a Remetehegyi és a Jablonka út környékén felmegy akár 60 ezer forintra is egy-egy szép panorámájú telek négyzetméterára, míg az Arany- és Ezüsthegyi, valamint Rókahegyi utak mentén már 30 ezer forint körüli áron megszerezhető egy-egy házhely négyzetmétere. A XI. kerület zöldövezeti része árkategóriáiban hasonlít a II/A-ra: 35 és 60 ezer forint között kínálják a parcellák négyzetméterét, míg Csepel, valamint a XVII., XVIII. és XIX. kerület családi házas övezetében 20–25 ezer, a XXII. kerület nagytétényi részén 20 ezer, rózsavölgyi területén pedig 40–50 ezer forint között szóródik a négyzetméterár. A tapasztalat egyébként az, hogy a családi házas fővárosi telkek esetében lényegében két-három éve nominálisan stagnálnak az árak, s mára nagyon leszűkült a potenciális vevőkör. Visszaesett a családi házas építkezés, így a piacon lévő házhelyek közül többnyire az talál gazdára, melynek tulajdonosa enged a gyakran irreálisan magasan tartott árból, ennek eredményeként egyfajta piaci egyensúly is kialakult ebben a szegmensben.
Sajátos része a telekpiacnak a főváros agglomerációja. Itt a telkek keresettsége ugyan hullámzóan, de ma is folyamatos, kivételt ez alól csak azok a távolabbi kistelepülések képeznek, ahol a parcellázások ellenére nem épült ki a korszerű infrastruktúra vagy a túlzsúfolt utak miatt nehezen megközelíthetők. Az elmúlt években felkerültek a listára újabb, az épülő autópályák menti települések is, s e beruházások nemcsak a spekulációs befektetők fantáziáját mozgatták meg, de az érintett települések telektulajdonosaiét is. Az épülő autópálya-szakaszok nyomvonalába eső nagyobb városokban ugyanis érezhető az úthálózat-fejlesztések beruházásvonzó, s ennek folytán az ingatlanpiacra kiható árnövelő hatása. Jó példája ennek a budaörsi–törökbálinti–biatorbágyi terület, ahol az M7–M0–M1-es csomópont kiépítése óta jócskán felszöktek a telekárak. Napjainkban hasonló tendencia figyelhető meg például az M0-s körgyűrű keleti és északi szakasza mentén fekvő településeken. Maglódon, Pécelen és Ecseren például már a kezdeti előkészítő útépítési munkák eredményeként 50–200 forintról 1000–2000 forintra emelkedett az út menti szántók négyzetméterára.
Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi és Solymár presztízshelyein többnyire hasonlóan magas áron találnak gazdára a panorámás, jó adottságú telkek, mint a főváros budai oldalán. Ezeken a településeken mostanra alig maradt (üres) közműves házhely, s ha mégis piacra kerül egy-egy, igen magas árat kérnek érte. Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlan Stúdió ügyvezetője szerint Budaörsön például egy teljesen közművesített házhelyért többnyire 15–28 ezer forint közötti négyzetméterárral, míg az örökpanorámás, jó adottságúak esetében 50–60 ezer forinttal kell számolni. Biatorbágyon a belterületi, összközműves építési telkek ára átlag 15–16 ezer forint között mozog, a frekventált Tópart utca és Iharos környékén azonban már 18–24 ezer forintos négyzetméterárat is elkérnek a tulajdonosok. Gödöllőn építési parcella kevés van a kínálatban, s ha ritkán mégis felbukkan egy-egy, akkor a belvárosban 20–30 ezer, míg a külsőbb részeken 10–20 ezer forintos négyzetméteráron szinte azonnal gazdára talál. Veresegyházon több 900–1400 négyzetméteres, családi házas telek vár gazdára, négyzetméteráruk 6750 forintról indul, Telkiben pedig a település kialakuló új részén 12 millió forintért cserélnek gazdát a házhelyek.
