Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a könnyűszerkezetes házépítésnek ugyan nincs több évszázados hagyománya, mint Nyugat-Európa számos országában és a tengerentúlon, az elmúlt több mint tizenöt év alatt azonban nálunk is egyre jobban előtérbe került ez a technológia. Persze ezért sokat kellett tenni, például kiszűrni a piacról a szakma becsületét csorbító kóklereket, s e technológiát értékének megfelelően elfogadtatni az építésügyi hatóságokkal, bankokkal és természetesen az építkezőkkel – mondta lapunknak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának alelnöke. Ezért is alakították meg öt évvel ezelőtt az ÉVOSZ-on belül ezt a tagozatot, s ezért hozták létre – a minőségi építési feltételeket teljesítő cégek számára – a MAKÉSZ védjegyet. Ez utóbbi garancia arra, hogy e védjegy tulajdonosa jó minőségű anyagok felhasználásával, jó minőségű házakat épít, tehát az építtetők megbízhatnak benne. Az alelnök szerint a piac még nem tisztult meg teljesen (gyakran előfordul, hogy például egy asztalosmester úgy gondolja, nemcsak konyhabútort, de egy fa vázszerkezetes házat is fel tud építeni), de a hasonló technológiát választó házépítők is sokkal óvatosabbak lettek.
Éppen a tagozat és a védjegy alapján keresik a megbízható, minőségi házakat építő cégeket. A szakember úgy látja: sikerként értékelhető az is, hogy az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elfogadta a szakmai MAKÉSZ-védjegyet és a korábbi elutasítás után napjainkban már számos pénzintézet folyósít támogatott hitelt a hasonló technológiával épült házakhoz. Emellett az is nagy eredmény, hogy a bankok által megállapított hitelfedezeti érték – a védjegyet viselő szerkezetből épült házaknál – már közel annyi, mint a téglából épült házak esetében. (Ez korábban a téglaházénak csupán mintegy 70 százaléka volt.)
Mindez persze még nem jelenti azt, hogy nálunk is tömegessé vált a könnyűszerkezetes építés: a tagozat adatai szerint az elmúlt tizenöt évben közel 20 ezerre tehető a hasonló technológiával felhúzott otthonok száma. Biztató azonban, hogy ennek fele az elmúlt hat évben történt, ami az ezen technológiák egységes műszaki követelményrendszere bevezetésének és e technológiák szélesebb körű lakossági ismeretének, valamint a rendszerek iránti bizalom erősödésének tudható be. Az alapos technológiaismeret amúgy is rendkívül fontos, hiszen Kárpáti szerint az összefoglaló néven (helytelenül) könnyűszerkezetesnek nevezett technológiákon belül meg kell különböztetni a készházakat, a helyszínen ácsolt vázszerkezetű, úgynevezett amerikai épületeket, valamint a boronafalas, rönk- vagy gerendaházakat.
Környezetbarát tulajdonságuk mellett a készházak mellett szól viszonylag rövid (három és hat hónap közötti) és törmelékmentes felépíthetőségük, valamint az, hogy az előre gyártott panelelemekből épült készházak belső térkialakítása később is tetszés szerint, rugalmasan változtatható. Ugyancsak figyelemre méltó e szerkezeteknek gyakran a téglánál is kedvezőbb hőszigetelő képessége, ami az emelkedő energiaárak mellett szintén nem elhanyagolható szempont. Mindemellett különleges szigetelésük tökéletes védelmet nyújt a nedvesség ellen, s az épület szárazépítési technológiája révén nem kell a száradási időt – mint a tégla esetében – bekalkulálni.
A könnyűszerkezetesnek nevezett technológiákkal épült házak lakótere – közülük is különösen a faszerkezetűeké – nyáron kellemesen hűvös, s télen sem hűl ki teljesen. A téglaházhoz képest – néhány kivételtől eltekintve – a négyzetméterár is alacsonyabb, garantált, vagyis menet közben a cégek nem emelik az árat. Esetükben általában 10–30 év a garancia, s a hasonló technológiát kínáló társaságok némelyikénél az árak a ház megrendelt (szerkezetkész, fél- vagy kulcsrakész) állapotig való felépítése mellett tartalmazzák az egyedi tervezés, valamint a közműengedélyek beszerzési költségeit, továbbá a szállítási, valamint a munkadíjakat is.
A fenyőből készült rönkházak esetében a speciálisan előkészített gerendaelemeket 12, 14, 16, 18, 20 és 22 centiméteres méretre gyártva hozzák be, melyeket a szakemberek a helyszínen szerelnek össze. A pinceszintre vagy a pont-, sáv-, illetve lemezalapra az építtető igénye szerint háromféle – szerkezetkész, félkész és kulcsrakész – készültségi fokban építik rá a kiválasztott terv szerinti mintaházat. A négyzetméterárakat a ház készültségi foka és a felhasznált gerendák vastagsága határozza meg. E szerint például a 16 centiméteres gerendákból készült rönkház négyzetmétere szerkezetkészen – áfával együtt – 89–90 ezer forint körül, félkészen 138–140 ezer, míg kulcsrakészen 180–190 ezer forint körül mozog. A vételárat a megrendelőknek általában három ütemben kell kiegyenlíteniük. A megfelelő terv kiválasztása, majd az építési szerződés megkötése után kell letenniük a felépülő ház teljes költségének 60 százalékát, míg a méretre szabott, előkészített gerendaelemek helyszínre szállításakor (ami általában három–öt hónapot vesz igénybe) újabb 30 százalékot, a kész lakóingatlan átvételekor pedig a vételár fennmaradó részét kell kifizetni.
A kanadai típusú, úgynevezett tűzihorganyzott acélvázas házépítési mód jellemzője, hogy nemcsak a falpanelek váza készül acélból, hanem a lakóház tetőszerkezete is. Ez utóbbi súlya lehetővé teszi azt is, hogy egy már meglévő háznál, ahol az alap nem bírja el a hagyományos téglaráépítést, ezzel a rendszerrel egy újabb lakószintet húzzanak fel. A Kanadából importált acélszerkezeti anyagokból itthon modern számítógép-vezérlésű gépsoron milliméter pontossággal készülnek a házszerkezeti elemek, amelyeket az építkezés helyszínére szállítva a technológiát kínáló céggel szerződésben álló kivitelező társaságok szakemberei néhány nap alatt összeszerelnek. A vázszerkezetre gipszkarton elemek kerülnek, melyeket korszerű vakolattal látnak el. A négyzetméterárak ennél a technológiánál áfával 120–150 ezer forint között szóródnak.
A nagypaneles készházrendszerek üzemben legyártott elemeit szintén a gyártók viszik a helyszínre, ahol összeállítják a kiválasztott típusterv vagy az építtető elképzelései szerint tervezett lakóépületet. A favázas, szendvics jellegű könnyűszerkezetes házelemekből három hónap alatt felépített otthonokat négyféle készültségi fokkal rendelhetik meg az építtetők. Az úgynevezett szereld magad építési fokozatban a kívülről teljesen kész lakóépületnél a cég szakemberei segítségével a falak belső szigetelését, a gipszkarton burkolatok elkészítését a tulajdonosok végzik el, míg a szerkezetkész, félkész és kulcsrakész állapot megfelel az általában ismert készültségi fokozatnak. A négyzetméterárak félkész állapotig áfával 110–130 ezer, míg a kulcsrakész házaknál 170–180 ezer forint között vannak.
Található a piacon olyan cég is, amely Észak-Amerikában honos, hagyományos és korszerű építőanyagok együttes felhasználásával kialakított technológiát kínál. A kombináció egyesíti a favázas és a falazott építési módok előnyeit: a ház teherhordó váza fából készül, amelyet kapcsolóelemek beépítésével téglafallal vesznek körül. A két házépítési elem együttes alkalmazásával a falak jóval tömörebbek, időállóbbak. Az árak ebben az esetben is garantáltak: félkész épületnél a külső vakolat anyagától függően áfa nélkül 93–97,8 ezer forinttól kezdődnek négyzetméterenként, míg kulcsrakész épület esetében (szintén a vakolat anyagától függően) áfa nélkül 143,8–147,8 ezer forint négyzetmétere. Ebben nincs benne az alapozás és az egyéb alépítményi munkák költsége, ezek irányára 12 ezer forint négyzetméterenként.
