Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Duna House ezerfős mintán végzett fővárosi felmérésének adatai szerint új építésű lakást a megkérdezettek közel 50 százaléka szeretne vásárolni, míg egyharmaduk számára teljesen mindegy, hogy használt vagy új lakásba költözik. Ez utóbbi csoport legfontosabb szempontjának a lakás ára, elhelyezkedése és állapota számít. Mára szinte teljesen leáldozott az egyszobás garzonlakások népszerűségének, melyeket a megkérdezettek mindössze 8 százaléka keres – elsősorban azok, akik szűkös anyagi erőforrásokkal rendelkeznek. A Duna House adatai szerint a minigarzonok iránt érdeklődők aránya a tavaly őszi felméréshez képest 2 százalékponttal csökkent a nagyobb alapterületű lakásokat keresők javára. (A garzonokért a leendő vásárlók jellemzően 7–9 millió forint közötti összeget fizetnének ki.) A leginkább keresett lakástípusnak jelenleg a másfél vagy az egy plusz két félszobás lakások számítanak, a felmérésben részt vevőknek majdnem fele ilyet szeretne vásárolni. Mindez nem nagyobb lakást, hanem jobban kihasználhatót jelent, ugyanis a tapasztalatok szerint a vevők másfél szobát akár 35–40 négyzetméteres alapterületen is el tudnak képzelni. Némileg nőtt az érdeklődés a speciálisabb, egy plusz három félszobás lakások iránt is.
A középes nagyságú, 2-2,5 szobás lakások iránti kereslet esetében némi átrendeződés figyelhető meg – a tavalyi adatokhoz képest csökkent a 2 szobás lakást vásárolni kívánók aránya, ez a csökkenés szinte teljes egészében megjelenik a 2,5 szobás ingatlanok iránt érdeklődők számának növekedésében. Ebben a kategóriában már merészebbek a potenciális vásárlók, jellemzően nagyobb alapterületű, 55–65 négyzetméteres lakásokat keresnek. A nagyobb alapterületű, 3 és 4 szobás lakások iránt nőtt az érdeklődés: míg a 3 szobás ingatlanok esetében mérsékeltebb igénynövekedés tapasztalható, addig a 4 szobás lakást keresők aránya a kutatás adatai szerint közel duplájára emelkedett, valamint erősödés mutatkozik a kifejezetten nagy alapterületű, 100–200 négyzetméteres ingatlanok keresletét tekintve is.
A megkérdezettek körében a legkedveltebb városrész a XIV. kerület, a válaszadók egyharmada jelölte meg, a tavalyi felmérésben nyertes XIII. kerület azonban szorosan a második helyen, mindössze néhány százalékkal lemaradva következik. A budai oldalon változatlanul őrzi vezető helyét a XI. kerület, a válaszolók több mint ötöde vásárolna szívesen újbudai ingatlant. Egyre keresettebbnek tűnik a III. kerület is, közel másfélszer annyian költöznének ide, mint a legutóbbi megkérdezéskor. Nagy az érdeklődés a vízparthoz közeli ingatlanok, valamint a kertes családi házak iránt is. A többi budai kerületben az érdeklődés szintje közel azonos a tavaly év végivel, némi növekedés az I. kerület lakásai iránt tapasztalható. A Belváros, az V. és VI. kerület iránt szinte változatlan az érdeklődés, a leendő vásárlók majdnem 25 százaléka költözne szívesen ezekbe a kerületekbe. Növekedett az érdeklődés a VII. kerület iránt, a VIII. kerületben – ahol jelenleg meglehetősen kedvező áron lehet az új építésű kínálatból válogatni – az érdeklődés megegyezik a tavalyi szinttel, ugyanez mondható el a IX. kerülettel kapcsolatban is. Főleg az alacsony árak hatására jelentősen növekedett a kereslet a X. kerület iránt, a megkérdezettek közül több mint kétszer akkora arányban vásárolnának itt ingatlant, mint 2005 őszén. Az úgynevezett külső kerületek iránt is nőtt az érdeklődés: a XV., a XVI. és a XVII. kerület felé irányuló kereslet egyaránt nőtt, a legszembetűnőbb, közel kétszeres növekedés a XVI. kerület esetében volt tapasztalható, enyhén emelkedett a XVIII. és XIX. kerület népszerűsége is. A „húszas” kerületeket továbbra is viszonylag kevesen keresik, csak a budai XXII. kerület iránt volt némileg nagyobb érdeklődés a felmérésben részt vevők között.
A friss adatok alapján látható, hogy az árplafon feljebb tolódott: a válaszadók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maximum 10 millió forintot tudna lakásvásárlásra fordítani, ez az arány tavaly 20 százalék felett volt. A 2005-ös 43 százalékos aránnyal szemben most 38 százalék a kutatás szerint azok aránya, akik 15 millió forintért vagy az alatt keresnek lakást – a legjellemzőbb válasz a konkrét árak tekintetében éppen ez a 15 milliós határ volt. Míg tavaly a megkérdezettek majd’ 30 százaléka gondolkodott maximum 20 millió forintban, az idén ez az arány mindössze 20 százalékos. A felső határ a felmérés szerint 28–30 millió forint körül alakul, ennél drágábban a megkérdezettek 5 százaléka vásárolna – azonban a korábbi felméréshez képest többen voltak, akik akár 50–70 millió forintot is invesztálnának ingatlanvásárlásba. A legtöbben tehát (38 százalék) a 10–15 millió forint közötti ársávban vásárolnának lakást, elsősorban másfél, kétszobás lakásokat keresve.
