Az év eleji áfacsökkentés nem jelentett automatikus 4 százalékos árcsökkenést a lakáspiacon, de engedményben sok beruházó átengedi ezt a különbözetet a vásárlóknak. Az, hogy az áfa mérséklése nem jelent meg teljesen az árakban, részben a beruházói oldali költségnövekedésnek tudható be – mondta a hét végi Lakásvásár konferenciáján Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum Rt. vezérigazgatója. Emelkedtek a telekárak, valamint drágultak az építési és marketingköltségek is. Ez utóbbiak általában 4-5 százalékkal, de a külföldieket célzó beruházásoknál akár a 8-10 százalékot is elérheti. A fejlesztői marzsok szűkülése a tömegpiacon látványosabb. Mindezek ellenére azonban a fejlesztők is úgy látják, hogy a pluszköltségek vevőkre történő áthárítása nem járható út. Ennek ellenére erősen indult az év a hazai lakáspiacon, nincs látványos jele a szezonális visszaesésnek. A parlamenti választások ugyanakkor májusig kockázati tényezőt, keresletet mérséklő hatást jelentenek, ha az ígéretekbe – bármelyik politikai oldalról – bekerül a lazítás (támogatott hitel emelése, áfa csökkentése). A lakáspiac működését mindenképpen kedvezően befolyásolná az egyelőre elhalasztott, de tervezett, munkaerőköltséget érintő áfacsökkentés a szociális célú építéseknél, illetve a lakásfelújításoknál, az állami támogatások növelése, illetve a külföldi vásárlók továbbra is töretlen befektetési kedve.
Az Otthon Centrum szerint nem lankad a fejlesztői aktivitás Budapesten. Ezt bizonyítja a tavaly átadott 12,3 ezer lakás – újabb rekord! –, s a várakozások szerint 13 ezer lakás készülhet el a fővárosban 2006-ban is. Az átadott lakások összértékét megbecsülve ugyancsak töretlen a bővülés: 2005-ben 261 milliárd volt, 2006-ban pedig 304 milliárd forint lesz a befektetői volumen. A felmérés szerint 2005 végén 514 négylakásosnál nagyobb beruházásból lehetett választani, melyek keretében mintegy 29,4 ezer lakást adnak át 2005–2007 között. Ebből 197 beruházás nagyobb, több mint 50 lakásos, míg 2005-ben 78 nagyobb projektet adtak át, idén pedig közel 100 ilyen készülhet el. Az egyszerre sok száz lakás egyidejű építése helyett az ütemenként maximum 150-200 lakás kialakítása felé mozdult el a piac, ami annak is betudható, hogy lassult a lakások értékesítési üteme. Budapesten egyébként jelenleg mintegy 250 lakásépítő cég aktív, ebből 53 társaság van jelen egyszerre 150-nél több lakással. Az izraeli tulajdonosi érdekeltségbe tartozó cégeket gyors döntések, alapos piacismeret és jelentős kockázatvállaló képesség jellemzi, míg az újonnan piacra lépő spanyol és ír cégeknél megfigyelhető a lassabb döntéshozási folyamat, a piac aprólékos felmérése. Ennek megfelelően a spanyol és az ír befektetők leginkább a prémium szegmensben pozicionálják magukat.
Fontos mutató az új építésű lakások tekintetében az értékesítettségi ráta, ezzel kapcsolatban azonban csak becslések jelentek meg idáig. Az Otthon Centrum felmérése szerint 2005 végén 2,3 ezer már átadott lakás várt gazdára a fővárosban, ebből 2 ezer a 30 lakás feletti projektekben. A piaci felszívás jelenlegi ütemét, a bővülő kínálatot, valamint változatlan piaci környezetet alapul véve 2006 végére ez a szám a 4 ezres nagyságot is meghaladhatja. Arányaiban kevés üresen álló beköltözhető lakás áll a VI., VII., XIII., XV., XVI., XVII., XVIII., XXII. kerületben. Ezzel szemben az I. és a XIV. kerületben jóval alacsonyabb az értékesítettségi ráta, melyet jelentősen befolyásolhat egy-egy nagyobb beruházás lassú értékesítése. A pesti keresők fele egyébként 10–15 millió forint közötti értékben, a budai keresők 50 százaléka pedig 12–25 millió forint között keres új építésű lakást. Az érdeklődők harmada 41–60 négyzetméter közötti lakást vásárolna, s ennek megfelelően ma már a garzon helyett a másfél és 1+2 félszobás lakások jelentik a slágerterméket. A tömegpiac és a prémium kategória szétválása egyre látványosabb. Nyílik az árolló, 2006 végére a 2 millió forintos négyzetméterár sem lesz unikum, ugyanakkor ennek a szegmensnek a teljesítménye nagyrészt a külföldi vásárlók étvágyától függ.
