Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bécsi irodapiac tavaly 242 ezer négyzetméter új területtel bővült, amivel az állomány év végére elérte a 9,5 millió négyzetmétert – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) felméréséből. Az osztrák fővárosban az új irodaterület az utóbbi években a teljes kínálat 2,2–3,7 százaléka között van. Ez az arány a ’90-es évek közepén még 1 százalék alatt volt, az évtized vége óta azonban folyamatosan emelkedik. Az 1998–2005 közötti időszakban összesen 3,3 millió négyzetmétert adtak át, amelyből 12 százalékot tesznek ki a teljesen felújított régi épületek. Az ingatlan-tanácsadó szerint azonban idén összesen csak 177 ezer négyzetméterrel bővülhet a kínálat. A visszaesés nem váratlan, már a tavalyi második félévben is kevesebb irodaházat építettek, az éves mennyiség 38 százaléka készült el ebben az időszakban. Az idei első hat hónapban 40 ezer négyzetméter új irodaterület készülhet el, ennek 44 százalékára azonban már előbérleti szerződést kötöttek, illetve az építők saját maguk fogják használni, ami jó aránynak mondható.
Bécsben a legmagasabb bérleti díjak 2000 óta (amikor 22,7 euró volt havonta és négyzetméterenként) nominálisan enyhén csökkentek, jelenleg 22 eurót kell fizetni havonta egy négyzetméterért. Az inflációs ráta figyelembevételével azonban ez reálértékben mintegy 5 százalékos visszaesést jelent. Más európai városokkal összehasonlítva a bérleti díjak Bécsben stabilnak tekinthetők. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy 2000-ig nem követték az európai városok bérleti díjainak emelkedő tendenciáját, másrészt a bécsi ingatlanpiacot többé-kevésbé megkímélte az ezt követő, a nyugat-európai városokra jellemző markáns visszaesés. A CBRE elemzése szerint a peremkerületekben és a metróállomásokhoz nem közeli területeken az erős árnyomás idén megszűnik, így a díjak ott is stabilizálódnak és a jelenleginél alacsonyabb szintre állnak be.
Ausztriában az ingatlanberuházások értéke 2005-ben mintegy 1,9 milliárd euróra rúgott. Az utolsó öt évvel összehasonlítva ez új rekordnak számít: a második legmagasabb értéket 2000-ben mérték, ez 1,4 milliárd euró volt, a 2004-es évvel összevetve pedig (amikor 1,2 milliárd eurót fektettek be az ingatlanfejlesztők) mintegy 53 százalékos növekedést jelent. Sok év után ismét az osztrák befektetők voltak a meghatározóak. Az összes beruházás 72 százaléka köszönhető nekik, a fennmaradó 28 százalékon pedig német ingatlanalapok osztoztak. Ez jelentős változás 2004-hez képest, amikor a fejlesztések volumenének csupán 37 százaléka esett az osztrákokra, a 63 százalék pedig főleg német és nemzetközi intézményi befektetők nevéhez fűződik. Változott az ingatlanbefektetők érdeklődési köre is: míg 2004-ben a tranzakciók 70 százalékát az irodaházak adták, addig tavaly már csupán 38 százalékát. A beruházók inkább vegyes portfóliót (kereskedelmi ingatlanok, irodák, lakások) vásároltak, de olykor tisztán lakásokból állót is vettek.
