Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt néhány évben a fővárosban, ha lassan is, de beindult a belső kerületek épületei padlás- és tetőtereinek beépítése. Igaz, ezek a fejlesztések többnyire a belső városmag XIX. század végén, XX. század elején épült lakótömbjeire korlátozódtak, ahol általában luxuslakásokat alakítottak-alakítanak ki a beruházók. Ennek során többnyire a tetőterületért cserébe az érintett lakóházat felújítják: megújul a homlokzat, liftet építenek be a korábban felvonó nélküli épületbe és sok esetben a vezetékrendszert is teljesen kicserélik. Így mindkét fél, a lakóközösség és a lakásépítő cég is jól jár, miközben újabb minőségi lakásokkal gyarapodik a lakásállomány. A panorámás, többnyire nívós belső kialakítású lakásokért gyakran igen borsos, 500 ezer–1 millió forint közötti négyzetméterárat kell fizetni.
Több fővárosi kerületben egyébként az önkormányzatok maguk is támogatják a lakásteremtésnek s a városképjavításnak ezt a formáját (például a VI. kerületben a településfejlesztési koncepcióba is bekerült). Emellett van olyan helyhatóság, ahol egyszerűsítik a tetőtér-beépítésekkel kapcsolatos engedélyezési procedúrát, lerövidítik idejét és saját parkolási rendeletük keretében engedményeket adnak a parkolóhely-megváltásra, úgy a parkolószám, mint a megváltás összege tekintetében. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) előírása szerint ugyanis minden újonnan létesített lakáshoz legalább egy parkolóhelyet kell biztosítani 500 méteren belül. Ez pedig nemcsak kivitelezhetetlen a belvárosban, de jelentősen meg is drágítja a beruházást, így számos esetben emiatt lépett vissza a lakásépítő cég.
A kötelező parkolóhely-megváltás összege a fővárosban kerületenként különböző: információnk szerint gépkocsihelyenként 300 ezer és 5 millió forint között mozog, ami nagyobb lakásszám esetén jócskán megemelheti a beruházás költségeit. Például a VI. kerületben parkolóhelyenként 1,2 millió, a XI. kerületben pedig 2,5 millió forintot kell befizetni az önkormányzatnak, a XIII. kerületben azonban nincs rá lehetőség, hogy pénzzel váltsuk meg a parkolóhelyet. Mint Csonka Tamás, a kerület építésügyi osztályának vezetője lapunknak elmondta: ha nem biztosított akár a szomszédos telken a lakásonkénti gépkocsihely, nem kap szabad utat a kérelem.
Némely városrészben, például az Újlipótvárosban már így is komoly gondot jelent a parkolás. Ezért amíg a kerület egyéb területeire 10 új lakás építésekor fogad el a hatóság más, szomszédos ingatlanon bérelt vagy épített parkolót, Újlipótvárosban erre már 5 új lakás esetén is lehetőség van. A kerületben egyébként már az Ingatlankezelő Vállalat is értékesített tetőtereket a ’80-as években, de nagyobb mértékben a ’90-es évektől, a társasházzá való átalakulás folyamatával nőtt meg az igény. Az ok pusztán anyagi: a tetőtér értékesítése alapot teremthet a pénzszűkében lévő társasházaknak a felújításra, így az elmúlt években a tetőtérért cserébe egyre gyakrabban házfelújítást kértek. A lakások kialakításának kétféle módja valósul meg a kerületben. Az egyik, amikor a meglévő padlástérben lakásokat alakítanak ki, a másik, hogy a ház lapos tetejére még egy emeletet húznak. Ez utóbbi azért is hasznos, mert amellett, hogy új otthonokat teremtenek a fejlesztéssel, a lapos tetők műszaki hibái, mind gyakoribb szigetelési gondjai is megoldódnak.
Az emeletráépítés különösen a panelek esetében segítené a lakóközösséget, azonban a parkolóhelyhiány mellett számos egyéb dolog is hátráltatja a hasonló, felújítással egybekötött lakáskialakítást. Az egyik ilyen, hogy néhány lakó ellenállásán megbukik a kezdeményezés, erre az elmúlt években számos példa akadt. Mert bár az új társasházi törvény szerint az összes lakó nyilvánvaló érdekét szolgáló döntésekhez többségi határozat is elegendő, ezt azonban bele kell foglalni a társasház alapító okiratába – e dokumentum módosításához viszont az összes tulajdonos beleegyezése szükséges. A tetőtér-beépítés lehetőségével azonban gyakran még akkor sem lehet élni, ha a lakóközösségben megvan az egységes akarat. A beruházás elindítását ugyanis alapos műszaki vizsgálat, számos szakhatósági engedély beszerzése előzi meg. Meg kell nézni egyebek mellett azt, hogy a beépítés megfelel-e a városrendezési, városképi és tűzrendészeti, valamint szabványelőírásoknak. Ezek miatt az elmúlt években a fővárosban és vidéken is számos hasonló kezdeményezés hiúsult meg. Pedig a szakemberek szerint a tetőtér-beépítést mind a hagyományos, mind a panelépületeknél ösztönözni kellene, a lakótelepek esetében pedig éppen a beindult panelprogramhoz kapcsolódóan. Ezért, amint azt Horváth Csaba országgyűlési képviselő, II. kerületi polgármester elmondta: rövidesen módosító javaslatot nyújtanak be az OTÉK néhány pontja (többek között a kötelező parkolóhelyekről szóló) feloldása, lazítása érdekében.
