Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. Sikeres Magyarországért nevet viselő hitelprogramján belül február 1-jével elindult a bérlakás-hitelprogram is, melynek keretében 2007. december 31-ig mintegy 60 milliárd forint kihelyezhető pénzintézeti hitel áll rendelkezésre. A hitelkonstrukció kedvezményes, 5 százalék alatti kamatozású, hosszú lejáratú (25 éves futamidejű) kölcsönt biztosít az önkormányzatok, önkormányzati társulások és az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai számára bérlakások, nyugdíjasházak, idősek otthona építéséhez, felújításához.
A hitelt az MFB-vel szerződött kereskedelmi bankokon és takarékszövetkezeteken keresztül lehet felvenni. Az MFB 21 kereskedelmi banknak és 24 takarékszövetkezetnek küldte ki a programhoz való kapcsolódáshoz a szerződést, s a napokban várják visszajelentkezésüket. Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese lapunknak azt nyilatkozta: elsősorban azokra a pénzintézetekre számítanak, amelyek eddig is részt vállaltak az önkormányzati hitelprogramokban. Ez 18 kereskedelmi bank és 10 takarékszövetkezet. A refinanszírozásban részt vevő hitelintézetek listáját az MFB a honlapján teszi majd közzé. Kérdésünkre, miszerint az, hogy a hitelfelvevőnek a közbeszerzés szabályait kell alkalmaznia a finanszírozó hitelintézet kiválasztásakor, nem lassítja-e le túlságosan a pályáztatási időszakot, elmondta: ez mindössze 30–60 napot vesz igénybe, ami a bérlakásépítés előkészítési idejéhez képest nem hosszú idő. (Az MFB egyébként tavaly 470 önkormányzati hitelt közvetített ki, 60 milliárd forint értékben.)
A hitellel kapcsolatban annyit még érdemes tudni: kezelési költséget, folyósítási jutalékot, valamint rendelkezésre tartási és előtörlesztési díjat nem számolnak fel, az egyszeri, úgynevezett projektvizsgálati díj összegét viszont ki kell fizetni. Ennek mértéke 1 milliárd forint hitelösszegig a hitel teljes összegének legfeljebb 1,5 százaléka, 1 milliárd forintot meghaladó hitelösszeg esetén pedig az 1 milliárd forintnak legfeljebb 1,5 százaléka, továbbá az 1 milliárd forint feletti rész legfeljebb 1 százaléka. Ha az önkormányzat szerződést módosít, szintén fizetnie kell néhány százalékos díjat: ennek mértékét és esedékességét azonban a kölcsönt nyújtó bank állapítja meg. A programba bekapcsolódó önkormányzatoknak a hitel igénybevételéhez 10 százalék saját forrást kell felmutatniuk, ám a 2 ezer főnél kisebb települések esetében elegendő 5 százalék önerő, s a hitel elbírálása szempontjából a saját erőbe más állami vagy közösségi támogatás is beszámítható. A hitelek felhasználhatók új bérlakások vásárlásához, építéséhez, valamint régi lakások felújításához vagy nem lakás célú épületek bérlakásokká alakításához, de épülhet a segítségével nyugdíjasház és idősek otthona, továbbá már meglévő, hasonló funkciójú bér-lakóingatlanok is felújíthatók. A felvehető, államilag támogatott banki hitel nagysága ugyanakkor limitált: más és más például új lakás vásárlása vagy építése esetén, és megint más fiataloknak és nagycsaládosoknak vagy versenyképességet erősítő, foglalkoztatási célú, tartós önkormányzati tulajdonú bérlakások létesítésekor.
A hitelfelvevőnek vállalnia kell, hogy tíz évig a hitelcélnak megfelelően hasznosítja az ingatlant. Vagyis ezek a lakóingatlanok tartósan az önkormányzatok tulajdonában maradhatnak vagy a szociális célú bérlakások számát gyarapíthatják. A programmal kapcsolatban elhangzott: az önkormányzati bérlakás-hitelprogrammal a kormány célja egyrészt az, hogy a jelenlegi hazai bérlakásállomány legalább 15 százalékra növekedjen; másrészt a fiatalok, az alacsony jövedelműek és a nagycsaládosok bérlakáshoz jutásának támogatása, valamint az időskorúak, nyugdíjasok élethelyzetének, s nem utolsósorban a szociálisan hátrányos helyzetű vagy a lakásterheiket nehezen fizetni tudó, de lakástulajdonnal rendelkező családok lakhatási helyzetének javítása. A programba való bekapcsolódás ösztönzése érdekében a kormány a lakásüggyel kapcsolatos korábbi rendeletét is módosította. Az új szabályozás eredményeként lakbértámogatást biztosítanak azoknak az önkormányzatoknak, amelyek élnek a február elsején induló bérlakáshitel-felvételi lehetőséggel. Emellett továbbra is dolgoznak a szakemberek azon, hogy ppp-program keretében a vállalkozók is bekapcsolódjanak a bérlakások építésébe.
A rendszerváltást követő bérlakás-privatizáció nyomán jelentősen, 1990–2000 között mintegy negyedére csökkent a hazai, több mint 700 ezres önkormányzati bérlakásvagyon. Az adatok szerint az első öt évben 413 ezer, 1995–2000 között pedig közel 105 ezer lakást adtak el a helyhatóságok, aminek eredményeként mára a valamivel több mint 4 milliós hazai lakásállománynak már csak alig 5 százalékát teszik ki a bérlakások. (Emellett közel 5 százalék bérlakás van magántulajdonban.) A szakemberek szerint a jelenlegi 9 százalékos arányt legalább 15 százalékra kellene növelni, s ennek egyik lépése az önkormányzati bérlakásépítés állami támogatással való ösztönzése.
Ez a felismerés késztette már az előző kormányt is arra, hogy 2000. július 1-jétől a Széchenyi terv keretében meghirdesse a bérlakás-építési programot. Az önkormányzati szociális vagy költségalapú bérlakás, idősek otthona és nyugdíjasházi lakóegység, illetve fiatalok részére garzonházi lakás építéséhez, vásárlásához, régi épületben való kialakításához vissza nem térítendő állami forrásokra lehetett pályázni, a költségek 50–70 százalékáig. Az adatok szerint az első évben 19,3 milliárd, 2001-ben 12,8 milliárd, 2002-ben pedig 20,8 milliárd forintot tett ki a bérlakásépítésre szánt állami keretösszeg, ám az eredmény csekélynek bizonyult. Amíg ugyanis állami segítséggel három év alatt mindössze 1634 új bérlakást adtak át az országban, az újabb értékesítések, illetve megszűnések nyomán 32 105-tel apadt tovább az önkormányzati bérlakások száma. S bár a nyertes önkormányzatok által vállalt bérlakások többnyire elhúzódva, de végül felépültek, az új kormány a Széchenyi terv részeként meghirdetett programot túl drágának és lassúnak találva, más, hatékonyabb szisztémában gondolkodott, így 2004-ben leállította a programot. Az elmúlt év végére készült el az említett, idén február 1-jétől indult új bérlakás-hitelprogram, miközben tavaly életbe lépett a legnehezebb helyzetben lévő családok lakhatási terheit csökkenteni hivatott új lakbér-támogatási rendszer is.
Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) összesített adataiból az derül ki, hogy a 2000 és 2003 között működött bérlakásprogramban összesen 712 pályázó nyert 63 milliárd 328 millió forintot, melynek felhasználásával 12 800 bérlakás építése valósult meg. Közülük 5706 szociális, 3188 költségalapú bérlakás, 909 fecskeházi garzon, 2287 idősek otthona, 710 pedig nyugdíjasházi lakóegység. A nyertes önkormányzatok között a fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, nagyobb települések éppúgy megtalálhatók, mint a kisebb, alig egy-két ezres vagy néhány száz lakosú községek. Ilyen például Miskolc, Szeged, Kecskemét, Nagykanizsa, Hódmezővásárhely, Siófok, Eger, Pécs, Salgótarján, Nyíregyháza és Budapest néhány kerülete, a kisebbek közül pedig Csengele és az alig 840 lakosú Eperjes.
