Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ingatlanbarométerének éves értéke (melyet az ingatlanpiaci szereplők négy negyedévi véleményének összességéből számított ki) tavaly 3 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól és 6,1 százalékponttal a 2003-as, eddig mért legmagasabb értéktől. A 47,4 százalékos összesített érték azt mutatja, hogy az előző évekhez képest érzékelhetően változik az ingatlanpiac, a keresleti piacot egyre több szegmensben a kínálat túlsúlya váltja fel. Az ingatlanpiacot 2005-ben a csökkenő teljesítmények jellemezték, folytatódott a strukturális átrendeződés, mérséklődött a lakásépítés és -forgalmazás dinamikája, míg az infrastrukturális fejlesztéseké folyamatosan és tartósan erősödik.
Az ingatlanbarométer indexe a negyedik negyedévben 48 százalék volt, azaz 2,5 százalékponttal magasabb az előző három hónap értékénél, s csaknem megegyezett az év első két negyedévében mért értékkel. Ez azt a tényt erősíti, hogy az ingatlanpiac bővülése a jelenlegi jövedelmi viszonyok között elérte felső határait. Az új létesítmények iránti igény és a meglévő állomány cserélődése az adott feltételek mellett alig fokozható.
A piaci szereplők várakozásai továbbra is széles sávban szóródnak, átlag feletti dinamikát jelző csoportot ebben a negyedévben az önkormányzatok alkottak, amelyek kedvezőnek és növekvő mértékűnek ítélik meg a következő félévi ingatlanberuházásukat és az ingatlanok felújítását. Emellett nőtt a vállalatok befektetési hajlandósága is.
Az Ecostat szerint idén további élénkülésre lehet számítani a lakás- és építményfelújítási piacon, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz. Ennek ütemét és tartósságát lényegesen befolyásolják a támogatási és hitelkonstrukciók feltételei. A lakásépítési igények azonban várhatóan csökkennek, az új lakások iránti kereslet gyengül. Az egyéb építmények iránti keresletnél is visszaeséssel számol az intézet. Az előrejelzés szerint az ingatlanpiac kismértékben élénkült, ezzel együtt az értékesítési csatornák szűkülnek, egyre nehezebb eladni az új és a használt lakásokat Budapesten és az ország legtöbb régiójában. Az üdülők és az üdülőtelkek piaca stagnál, ezt a szezonális hatás is erősíti. A piaci szereplők tevékenységének aktivitását jelző mutatók továbbra is tág határok között változnak. Az ingatlanpiaci teljesítmények 2005-ben összességében romlottak, s az idei év első felére vonatkozó előrejelzések is hasonló tendenciát mutatnak. A piaci kereslet, a gazdálkodás és a hitelezés feltételeiben az érintettek kismértékű romlással, egyes csoportok stagnálással számolnak.
Kiköltekezett a lakosság
A lakosság ingatlanpiaci konjunktúraindexe 2005 negyedik negyedévében 0,8 százalékponttal csökkent az előző három hónap értékéhez képest, s 2002 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Az előző időszakok előrehozott vásárlásainak forgalommérséklő hatása vélhetően idén már jelentkezik, s ennek továbbgyűrűzésével egy-két évig még számolni kell. A felmérés szerint a lakosság a közeljövőben nem kezd nagyarányú lakásépítésbe és ingatlanvásárlásba, a mennyiségi igényeket növekvő mértékben a minőségi cserék váltják fel. A családok lakásvásárlási célú hitelfelvételi szándékai továbbra sem erősödnek jelentősen, kevesebben kívánnak a jövőben házat vagy lakást venni, mint az előző két évben. A lakásfelújítások iránti igények az úgynevezett panelprogram keretében 2005 végén és 2006 elején élénkültek, az első negyedévi támogatási keretet január első napjaiban már le is kötötték. A lakosság egyébként az idei első félévre az ingatlanok forgalmának csökkenését valószínűsíti, ennek ellenére az inflációt jelentősen meghaladó árnövekedést várnak. (Ez utóbbi várakozásokat a tényleges forgalmi adatok nem támasztják alá.)
Az önkormányzatokra lehet építeni
Az idei első félévre az ingatlanforgalmazók gyengülő keresletet és bérlési szándékot, összességében 2,9 százalékpontos forgalomcsökkenést jeleztek. Ezzel szemben áll a forgalmazók bizalmi indexének előző negyedévi 7 százalékpontos növekedése. Nem egyértelmű tehát a forgalom hanyatlásának előrejelzése, tendenciájában szinten tartásról beszélhetünk, inkább egyes részterületeken a forgalom csökkenését prognosztizálják a forgalmazók a következő féléves időszakra. Az önkormányzatok 2005 negyedik negyedévében a következő félévre növekvő értékű beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveztek, többet, mint amennyit megvalósítottak a korábbi időszakokban. Nem is meglepő, hogy a helyhatóságok ingatlanfejlesztési indexe az év végén 8,3 százalékponttal nőtt az előző negyedévihez képest, s 67,7 százalékos értéket ért el. Fokozódó építési hajlandóságot jeleztek tavaly év végén a vállalkozások is. Új ingatlan építését növekvő mértékben kezdeményezik a gazdálkodó szervezetek, vonatkozik ez a termelést, valamint a raktározást segítő építményekre egyaránt. A vállalakozások ingatlanfejlesztési indexe 4,3 százalékponttal nőtt az előző negyedévi értékhez képest.
Az ingatlanfejlesztő cégeket tavaly október és december között már kevésbé érintette negatívan a beruházások elmúlt két évi „torlódása”. Ingatlan-konjunktúraindexük a negyedik negyedévben 2 százalékponttal növekedett. Ezen cégek meglátása szerint a legtöbb ingatlanépítés és -felújítás a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban indul idén. A fővárosban a korábbinál kevesebb, a nem zöldövezeti részeken a jelenleginél jóval kisebb területet érintve építkeznek majd az ingatlanberuházók a következő félévben. Nem jó előjel az idei évre nézve, hogy a cégek szerint a legtöbb befektetői csoportnál ugyan csak kismértékben, de lanyhul az építési kedv, s összességében csökken a befektetési hajlandóság. Legkevésbé a lakosságtól várnak rendeléseket a beruházók, de a többi lehetséges szereplőnél is inkább a megrendelések csökkenő volumenével számolnak.
Mi drágul és mennyivel?
Az ingatlanpiac szereplői 2006-ra továbbra is az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést várnak. A munkaerőköltségek vélelmezett bővülése is magas, ennek realitását azonban a tényadatok alátámasztják. A legnagyobb mértékű árnövekedést már nem a telkeknél, hanem a munkaerőköltségeknél és a tervezési díjaknál jelezték, mintegy 6,6 százalékot. A várakozások szerint az építési-szerelési tevékenységek árai 6,1, a telekárak és az építőanyagárak mintegy 6,2 százalékkal haladhatják majd meg a 2005-ös szintet. A kész ingatlanok csoportjában 4–9 százalékos árnövekedést prognosztizálnak az ingatlanforgalmazók: a következő hat hónapban az új lakóépületek ára 8,9 százalékkal, az A kategóriás irodák ára átlagosan 8,1 százalékkal, a B kategóriásaké és az új logisztikai ingatlanok eladási ára várhatóan 7,7 százalékkal növekedhet a következő félévben. Tavaly év végén a vállalkozások a bérleti díjak 5–10 százalékos növekedését várták az idei évre: a legnagyobb mértékű bérletidíj-emelkedést az új lakóépületeknél (9,6 százalék), az új kereskedelmi építményeknél (6,3 százalék), az A kategóriás irodáknál és az új logisztikai ingatlanoknál (egyaránt 6 százalék) várták. A használt kereskedelmi és ipari építmények bérleti díjai várhatóan 5–5,9 százalékkal növekszenek, míg a legkisebb bérletidíj-emelkedés a használt logisztikai ingatlanoknál (4,8 százalék) prognosztizálható.
