Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs könnyű helyzetben az építőanyag-ipar, a lapunk által megkérdezett gyártók, forgalmazók többsége stagnálásról, kínálati krízisről beszél. Ezt alátámasztani látszanak az építőanyag-ipari szövetség adatai, miszerint 2004-ben a hazai gyártású építőanyagok értékesítése – termékcsoportoktól függően – az egy évvel korábbihoz képest 8–40 százalékkal csökkent, s a forgalom-visszaesés 2005 első negyedévében is folytatódott. Bár az elmúlt év második fele hozott némi keresletélénkülést, ennek ellenére 15 százalékkal kevesebb tégla és cserép fogyott, mint 2004-ben.
A gyengülő piac egyik oka a jelentős mennyiségű, gyakran gyenge minőségű, olcsó külföldi építőanyag importja. A téglapiacon horvát és szlovák, a kerámiaáruk körében a távol-keleti, míg a nyílászárók termékcsoportjában a lengyel és a román import van túlsúlyban. Tetőfedő anyagból 2005 első kilenc hónapjában mintegy 3,5 millió négyzetméter érkezett a határon túlról, s ebből mindössze 0,7 milliót tett ki a hazai cégek külföldi vállalatainál a magyar piacra gyártott termék, a fennmaradó 2,8 millió négyzetméter, zömében hullám- és síkpala, a szomszédos országok termékeként áramlott be az országba.
Ez a palamennyiség azonban már jóval kevesebb, mint egy évvel korábban volt, s ez is közrejátszott abban, hogy a hazai gyártó Eternit Kft. elégedett 2005-tel. Mint Zachar Ilona ügyvezető a NAPI Gazdaságnak elmondta: a cég 2002-ben, technológiaváltással állította le – az uniós előírásokat figyelembe véve – azbesztet tartalmazó palatermékei gyártását és a piacon megjelent a korszerű, azbesztmentes pala tetőfedővel. Ez korszerű alapanyaga miatt jóval drágább: a jelenleg a cég által gyártott síkpala négyzetméterára 2540–5400 forint között van, a hullámpaláé pedig 1500 forint. Ezért az elsősorban árra és nem a minőségre érzékeny magyar vásárlók inkább vették 2002–2004 során az azbesztcementből készült olcsó ukrán, román és belorusz hullám- és síkpalát. Az elmúlt esztendő azonban kedvező változást hozott: 2005 januárjától Magyarországon is törvény tiltja az azbeszttartalmú termékek gyártását, értékesítését, beépítését, egyrészt csökkent a behozatal, másrészt a felhasználók is kezdték elfogadni a minőséggel párosuló magasabb árat – igaz, az állami ellenőrző szervezetek (ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) is hatékonyabban léptek fel az azbeszttilalom betartása érdekében. Mindennek eredményeként nemcsak terveikhez, de 2004-hez képest is nőtt tavaly a forgalmuk. Árat az energia- és egyéb költségek emelkedése ellenére egyelőre nem terveznek emelni ebben az évben
Jóval borúlátóbb Filák Marián, a Tondach Magyarország Rt. értékesítési igazgatója. Szerinte az építőanyag-piac stagnálásában jelentős szerepe van az új lakások terén bekövetkezett visszaesésnek is. Mint mondja: a használtlakás-mobilitás megmozgathatná az újlakás-piacot is, újabb lendületet adhatna a fejlesztéseknek, ezt azonban állami eszközökkel kellene ösztönözni. A használt lakások vásárlásához felvehető állami támogatású hiteleknél megállapított 15 milliós felső plafon ezt nem segíti. A cég értékesítése 2003-hoz és 2004-hez képest 15 százalékkal esett vissza tavaly, és az igazgató a 2005-ben kiadott új építési engedélyek csökkenő számából kiindulva további visszaeséstől tart. A 2006-os év forgalmát a tavalyihoz képest plusz-mínusz 5 százalékos sávban „lőtték” be terveikben. Mint mondja: jó lenne az 5 százalékos értékesítésnövekedés, de az ekkora mértékű visszaesésen sem lepődnének meg. Egyelőre nem terveznek áremelést, tavaly decemberben 7 százalékkal nőttek az általuk gyártott tetőfedő anyagok négyzetméterárai.
Szintén a lakásmobilitást hiányolja Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. Úgy látja: a falazóanyagok gyártói 2002 óta érzik a piac folyamatos szűkülését, aminek több oka is van. Az egyik a családi házas építkezések jelentős visszaesése: míg 2000-ben az új lakások 70 százalékát építették magánszemélyek, addig 2005-ben az átadott lakóingatlanoknak már csak 49 százalékát. Ez pedig magával hozta a téglaeladások csökkenését, hiszen a társasházakhoz általában negyedannyi téglára van szükség, mint ha a bennük kialakított lakásszámnak megfelelő, önálló családi ház épült volna. A másik ok, hogy a trendek is megváltoztak az elmúlt két évben: nemcsak a házak, társasházi lakások kialakítása vett más irányt (jóval nagyobb ablakok, teraszok), hanem az otthonok mérete is folyamatosan csökkent. Ez utóbbit alátámasztja a KSH legfrissebb felmérése is, mely szerint az új lakások alapterülete 2005-ben országosan kisebbedett, az átlagos lakásméret 88 négyzetméter, ami 7 négyzetméterrel kevesebb a két évvel korábbinál, a fővárosi vállalkozói lakások átlagos alapterülete pedig 54 négyzetméter. Téglából egyébként 2005-ben 15 százalékkal kevesebb fogyott, mint 2004-ben és Bodnár György szerint idén – a lakásépítési lendület megtorpanása miatt – tovább csökken az értékesítés. A Wienerberger, amelynek Bodnár az értékesítési igazgatója, a közelmúltban emelte falazóanyagai árát 9 százalékkal, de mint mondja: az idei áfacsökkentés és a rendszeres akciók miatt a vásárlók ezt nemigen fogják megérezni. Hasonlóan vélekedik a piacról és az idei, összességében maximum 4-5 százalékos építőanyagár-emelés hatásáról Antoni Péter, a Raab Karcher Tüzép Rt. igazgatóságának elnökségi tagja is. Szerinte már a piac stagnálása is gyengíti a hazai építőanyag-forgalmazók helyzetét, a további kereslet-visszaesésnek pedig kiszámíthatatlan következményei lehetnek az ágazatra.
