Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az új lakások iránt az utóbbi időben visszaesett a kereslet, a fővárosban és a kiemelt üdülőterületeken sorra épülnek az exkluzív lakóparkok, lakókertek – ott is, ahol lakásokat nem, csak üdülőket lehet építeni. Persze a magyarokra jellemző lelemény ebben az esetben is megvan: „csupán” a vevővel kell elfogadtatni, hogy az elkészült ingatlant üdülőként jegyzik majd be, na és persze azt, hogy nemcsak a lakáshoz kapcsolódó állami támogatást, kedvezményt nem veheti igénybe, hanem még a „bent lakás” során is fel kell vállalnia bizonyos pluszterheket. Mielőtt valaki ilyen lakóparknak látszó üdülőtelepen vásárolna ingatlant, nem árt számba venni, hogy milyen különbségek is vannak a két ingatlantípus között.
Aki üdülőként bejegyzett lakókertben vásárol ingatlant, az például nem kaphat sem félszocpolt, sem szocpolt, valamint nem vehet igénybe államilag támogatott lakáshitelt, de az illetékkedvezménnyel, illetve az új lakás esetén 15 millió forintig járó illetékmentességgel sem élhet. Üdülő esetén a fizetendő illeték a forgalmi érték 10 százaléka, ami jóval magasabb a lakóingatlanok esetében fizetendő összegnél.
Folytatás a 17. oldalon ä
Emellett az önkormányzatok többsége a helyi adókról szóló törvény alapján saját rendeletben, építményadó címén az üdülőkre is adót vet ki, ami a nagyobb településeken jelentős bevételt jelent a helyi büdzsének. Az adót az üdülő-használatbavételi, illetőleg -fennmaradási engedély kiadását követő év első napjától kell a tulajdonosnak önbevallás alapján megfizetnie. Alapja a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló épület helyiségeinek négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Mértéke változó: például a Velencei-tó partján az éves üdülőadó ingatlanonként átlag 300 forint, a Balaton északi partján átlag 500 forint, míg a főváros III. kerületében jelenleg 942 forint négyzetméterenként, függetlenül az ingatlan minőségétől.
Természetesen az ilyen jellegű ingatlant vásárlók jelentős részének nem okoznak gondot az említett hátrányok. Ezek az üdülő-lakóparkok ugyanis a tehetősebb vásárlóknak, befektetőknek épülnek, akiknek kellő tőkéjük van és nem is kívánnak élni az állami kedvezményekkel. Számukra a legfontosabb a különleges környezet – épüljön az ingatlan akár a főváros, a Balaton, a Velencei-tó, a Duna-kanyar, Mátra-Bükk vagy a Mecsek és Villány kiemelt üdülőkörzetében. Emellett persze az ezeken a területeken épített lakóparki-lakókerti lakások nívója, a szolgáltatások színvonala is magasabb az átlagnál. Mindezt megerősíti Kovács Orsolya, a Római-parton – több más lakóparkkal együtt – épülő Nánási üdülőkert beruházója, az Indotek Rt. marketingigazgatója. Lapunknak elmondta: a vásárlók többsége inkább pénzügyi szempontból bizalmatlan, de akinek megtetszik a hely, a lakókert és az üdülőegység, a vásárlás mellett dönt. Egyébként a legtöbb vevő telephely céljára vesz itt ingatlant, ami számos előnnyel jár (például visszaigényelhető az áfa) a magánszemélyként történő vásárlással szemben. Az első ütemben épült 64 lakóegység nagy része már vevőre talált, s a napokban elkezdett második ütemben újabb 64 üdülő készül el jövő nyár végére. Az árak ebben az üdülőparkban 355–520 ezer forint között mozognak négyzetméterenként, melyet két részletben kell a vásárlóknak leróniuk: 10 százalékot szerződéskötéskor, a vételár fennmaradó részét pedig a kulcsátadáskor kell letenniük.
