Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország mintegy 4 milliós lakásállományából 550 ezer lakás nagypaneles, közel 300 ezer pedig egyéb iparosított (blokkos, alagútzsalus, illetve öntöttfalas vagy más előre gyártott) technológiával épült. A hazai lakásállomány csaknem 20 százalékát kitevő ezen ingatlanoknak az első épülettömbjeit még 1966-ban adták át, így – jócskán túllépve az eredetileg tervezett harmincéves élettartamot – szigetelésük, nyílászáróik, gépészeti berendezéseik felújítása vagy korszerűbbre cserélése ma már elengedhetetlen. (Ezek a beruházások közel kétmillió embert érintenek közvetlenül.) Ezt felismerve indult el 2001. február elsejével az a program, amely vissza nem térítendő állami forrásokkal a hasonló technológiájú lakóépületek energiatakarékos felújítását kívánja ösztönözni.
A pályázati rendszer kétlépcsős: az állam az önkormányzatok számára hirdeti meg, majd a helyhatóságok helyi pályázatot írnak ki a területükön elhelyezkedő, iparosított technológiával épült társasházak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházakban élő lakóközösségek számára. A felújításhoz a kormány az egy lakásra kikalkulált 1,2 millió forint költség egyharmadával, 400 ezer forinttal járul hozzá. A támogatás feltétele, hogy a fennmaradó 800 ezer forintot az érintett épülettömbök lakóközössége és a helyi önkormányzat közösen biztosítsa. Arra kezdettől van lehetőség, hogy az önkormányzat részben vagy egészben átvállalja egy-egy lakóközösség önrészét, s arra is van mód, hogy a háztömbök tulajdonostársai állják az önkormányzatot terhelő harmad egészét vagy bizonyos részét. A tapasztalat azonban az, hogy ezt eddig is csak a gazdagabb települések (fővárosi kerületek) helyhatóságai – a lakóközösségek egyáltalán nem – tudták felajánlani. A szakemberek szerint ezzel magyarázható, hogy az elmúlt években a vártnál kevesebben tudtak bekapcsolódni a programba.
Az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal (OLÉH) adatai szerint a 2001-től évente kiírt panelpályázaton 2004 végéig az állam 49,5 ezer lakás felújításához ítélt meg összesen 6,1 milliárd forintot. Az idén áprilisban kiírt pályázatokra 1,9 milliárd, a jövő éviekre pedig 6 milliárd forint jut, bár ez utóbbi összeg a pénzmaradványokkal kiegészülve várhatóan 7-8 milliárdra nő. Néhány hónapja hirdették ki a programban tavaly kiírt pályázatok eredményét, 415 sikeresen pályázónak ítéltek oda 2,6 milliárd forintot.
Az állami forrásokból most 27 településnek, illetve önkormányzatnak jutott pénz csaknem 18 ezer panellakás korszerűsítésére, felújítására. A legtöbbet Székesfehérvár kapta: a város 38 pályázattal 604 millió forintot nyert el, ebből 2687 lakás felújítását kezdhetik meg az elkövetkező hónapokban. A második Pécs lett: 87 pályázatára 303 milliót kapott, melyből 3 ezer lakás korszerűsítésére futja. Az idei eredeti panelpályázati határidő egyébként szeptember 30-a volt, a Panel Plusz hitellehetőség kései, augusztus közepi beindulása miatt azonban a kormány a pályamunkák leadási határidejét december 31-ig meghosszabbította.
Az ötödik éve futó panelprogramot egészíti ki az említett 20 milliárdos Panel Plusz rendszere. A hitellehetőség azoknak a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek és önkormányzatoknak jelenthet segítséget, amelyek a szükséges saját erőt nem tudják előteremteni: így a felújítás költségének az állami támogatás fölötti részét hitelből kívánják fedezni. Összege lakásonként az említett legfeljebb 400 ezer forint, vagy ha az önkormányzat a lakóközösség részét is átvállalja, illetve ha a helyhatóság pénzhiány miatt nem tudja biztosítani saját önerejét, akkor maximum 800 ezer forint lehet. Ugyanakkor a lakóközösségek, önkormányzatok akár önálló hitelt is igényelhetnek a Panel Plusz keretéből, amennyiben nem élnek az említett egyharmados állami támogatással. Ebben az esetben a felújítási költségek 25 százalékát kell saját erőként felmutatni, s a fennmaradó 75 százalékot kérhetik kedvezményes kölcsönként. A hitel maximális összege ez esetben 900 ezer forint lehet lakásonként.
A hitelkérelmeket jelenleg tizennégy kereskedelmi bankhoz lehet benyújtani: ennyi pénzintézet küldte vissza szerződését a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. által megkeresett húszból. Mivel azonban az említett határidő nem jogvesztő, a továbbiakban is van mód arra, hogy a programhoz további hitelintézetek is csatlakozzanak – mondta Söllei Judit, az MFB termékfejlesztési osztályvezetője. A tizenöt éves futamidejű kedvezményes kölcsön hároméves, a lakás-takarékpénztári szerződéssel rendelkezőknek ötéves türelmi idővel indul. Így addig csak a kamatot (ami 400 ezer forint hitel esetén havi 1900 forint), a türelmi idő lejártával pedig havi 2780 forintot kell fizetni. A kamat a lakóközösségeknél jelenleg évi 5,7 százalék, míg az önkormányzatok esetében 1 százalékkal kevesebb. Ezen felül csak egyszeri projektvizsgálati, valamint szerződésmódosítási díjat számolhatnak fel a programba bekapcsolódó pénzintézetek, kezelési költséget, folyósítási jutalékot, előtörlesztési és rendelkezésre tartási díjat nem. A nehéz szociális helyzetű lakástulajdonosok esetében a költségvetés átvállalja a kamattörlesztést.
