Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén az első félévben 15 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt és közel 25 ezer új ingatlanra adtak ki építési engedélyt. Bár a használatba vett lakások száma 11 százalékkal több volt, az új lakásépítési engedélyeké 10 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakához képest. A fővárosban az első hat hónapban még erősebbé vált a korábban sokszor kritizált trend: egyre több a kis lakás. A 40 négyzetméter alattiak szegmense valósággal robbant, az egy évvel korábbinál majdnem tízszer több ilyen lakásba költözhettek be tulajdonosaik, az átadott új otthonokon belül ezzel a legkisebbek aránya 5 százalékról 16 fölé nőtt. (Mindez a támogatási és hitelrendszert, illetve az átlagpolgár anyagi lehetőségeit ismerve nem is csoda.) Budapesten csak minden harmadik új otthon volt 60 négyzetméter feletti. A jelenséget jól érzékelteti, hogy a kis lakások hirdetési piaca is követi a trendet: a fejlesztők már nem a négyzetmétert adják meg a hirdetésben, hanem a szobaszámot.
Mivel a fejlesztők üzleti titokként kezelik, hogy mennyi lakás maradt a nyakukon, hivatalos statisztika hiányában csak becsülni lehet az eladatlan ingatlanok számát.
Pfandler Katalin, az Interestate Rt. elnök-igazgatója, a Magyar Lakásépítők Szövetsége és a Magyar Ingatlan Szövetség elnökségi tagja becslése szerint – helytől függően – a befejezett projektek 20–50 százaléka nem talál gazdára. Lemerevedett a piac, pedig a fejlesztők hihetetlen árkedvezményeket kínálnak – mondja a szakember. Pfandler Katalin szerint a kedvezmények 300 ezer forintról indulnak és akár 2 millió forintig terjedhetnek. Varjasné Székely Éva, a Quadrát Rt. vezérigazgatója, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke szerint várhatóan 10–15 ezer eladatlan lakás lesz az év végére. Ennek okát abban látja, hogy Magyarországon eltűnt, de legalábbis radikálisan csökkent a fizetőképes kereslet. Pfandler Katalin inkább úgy véli: a jelenlegi lakástámogatási rendszer – mint például a hitelek kamattámogatása, a szocpol, a Fészekrakó program – a kis lakásokat preferálja. Az Erste Banknál is megerősítették: a pénzintézetnél általában 5-6 millió forintos hiteleket szoktak felvenni, illetve projektfinanszírozásban a 32–45 négyzetméteres lakások a legkeresettebbek. Két évvel ezelőtt még igaz volt, hogy a garzonokra van kereslet; nyilvánvaló, hogy az akkor 2007–2008-ra jósolt garzonpiaci bedőlés már az idén bekövetkezett – mondja Pfandler Katalin. Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője úgy véli: Budapest külvárosi részein viszonylag kevés százlakásosnál nagyobb projekt van, így ezek nem nagyon befolyásolják a budapesti garzonpiacot. Inkább a IX. kerület külső részeire és a VIII. kerületre jellemző a garzonlakások túlkínálata, de ide lehetne sorolni az új építésű Duna-parti ingatlanok némelyikét is.
A garzonpiac beomlásával az építőiparra leginkább jellemző körbetartozások is felerősödnek, amelynek legnagyobb kárvallottjai a kisvállalkozók. Ha a fővállalkozó csődbe megy, mert menet közben nem tudta eladni a lakásokat, akkor – a bankok kivételével – szakad a hitelezési lánc – mondja Pfandler Katalin. Ez főleg azokat a vállalkozókat érinti, amelyek saját erővel vágtak bele a ingatlanépítésbe. Ha a fejlesztő projekthitelezéssel épített sorházat, akkor elvben nincs gond, mert ha csőd közeli állapotba kerül a cég, a bank felé még mindig meg lehet hosszabbítani a hitel lejáratát (az új építésű lakások többsége projekthitelezéssel épül). Mivel a csődbe ment kis cégek nem terítik ki a kártyáikat, pontosan nem lehet megmondani, hogy miért nem fizettek az alvállalkozóknak – tette hozzá Varjasné. Projekthitelezésnél, ha a fővállalkozó jóindulatú, a bankhitel prolongálásával még csődhelyzet esetén is ki tudja fizetni az alvállalkozóját. A szakember szerint a nagyobb lakásépítők nem tervezik, hogy felvásárolják a csődbe jutott cégeket, ez ellentétes is lenne a piaci logikával.
