Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ingatlanbarométere a második negyedévre 48,3 százalékot mutatott, ami 0,3 százalékponttal haladja meg az előző három hónapos időszakra regisztrált adatot. Ez azt jelzi, hogy megállt az ingatlanpiac múlt év közepén kezdődő teljesítménycsökkenése. A gazdasági szereplők szerint az ingatlanpiac változatlan marad az év hátralévő részében, viszont a strukturális átrendeződés folytatódását várják, vagyis a lakásépítés és -forgalmazás dinamikája csökken, miközben az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések átmeneti megingásokkal élénkülni fognak – áll a tanulmányban.
A cégek előrejelzései szerint az év második felében – hasonlóan az első hat hónapban tapasztaltakhoz – a piaci kereslet, a gazdálkodás és a hitelezés feltételei csekély mértékben romlani, illetve stagnálni fognak. A nem panelből épült használt lakások értékesítése növekedhet, miközben az üdülők, nyaralók, használt panellakások és önálló új házak forgalma várhatóan visszaesik. A piaci szereplők a vegyes kép mellett jelezték, a lakáspolitikai koncepció finomítása kedvező hatással lehet a mobilitásra. A második negyedévben kedvezőtlen hatással volt a piacra az ingatlanfejlesztő beruházások csökkenő mértéke. A jövőben a legtöbb építkezés várhatóan a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban lesz. A fővárosban ugyanakkor visszaesés várható, ám az építeni tervezett létesítmények átlagterülete meghaladja majd az előző évben tapasztaltat. Az év második felében a cégek a korábbinál alacsonyabb aktivitást mutatnak majd, összességében a befektetési hajlandóság csökkenhet. Az önkormányzatok 2005 második félévére kismértékben növekvő volumenű beruházással, felújítással és közműfejlesztéssel számolnak, a helyhatóságok ingatlanfejlesztési indexe 3 százalékponttal növekedett, 69,7 százalékos értéket ért el a második negyedévben.
A lakosság ingatlanpiaci konjunktúraindexe nagyon alacsony értéket mutat, ami a korábbi időszak előrehozott vásárlásai negatív hatásának tudható be, ráadásul az Ecostat-elemzés szerint ezzel számolni kell a következő egy-két évben is. A családok hitelfelvételi kedve továbbra sem nőtt, az előző évekhez viszonyítva kevesebben tervezik lakásukat vagy házukat felújítani. Az ingatlanforgalom némileg visszaesik, miközben az inflációt jelentős mértékben meghaladó drágulás valószínűsíthető.
Az Ecostat-elemzés összegzése szerint az idén nő az új építésű lakások kínálata, ám a kereslet – például lakóparki ingatlanok esetében – várhatóan visszaesik, csupán a nagy alapterületű luxuslakások esetében várható élénkülés. A használt lakások piacán a Budapest belvárosában lévő ingatlanok eladása ígérkezik könnyűnek a külföldi befektetők kereslete miatt; a vidéki nagyvárosok központjában lévő nagy, jó beosztású lakások és a bel-budai, zöldövezeti lakások iránti igény azonban várhatóan stagnál. A panelek eladása egyre nehézkesebb, az értékesítési idő jelentősen megnyúlt.
Az irodapiacon az üresedési ráta javulását prognosztizálja az Ecostat, éves szinten 14–16 százalékos aránnyal lehet kalkulálni. A jól megközelíthető irodák iránti kereslet minden bizonnyal élénkül a jövőben. A külföldi befektetőknek köszönhetően a belvárosi, jó fekvésű, nagy alapterületű telkek forgalmában növekedés várható, s némileg élénkülhet az irodaházak és bevásárlóközpontok létesítésére alkalmas területek értékesítése is, miközben az üdülőtelkek kínálata bővül, gyakorlatilag stagnáló kereslet mellett.
Az ingatlanpiac szereplői a prognózisokban szereplő inflációt meghaladó ütemű áremelkedést várnak. Az elemzők véleménye szerint a legnagyobb mértékben a tervezési díjak, illetve az építési és szerelési költségek drágulhatnak, egyaránt 7,2 százalékkal, ezzel párhuzamosan a telkek ára 6,9, a építőanyagoké 6,8 százalékkal nőhet, a munkaerőköltségek pedig 6,5 százalékkal emelkedhetnek. A kínálat bővülése és a kereslet várható visszaesése ellenére az új építésű lakások az inflációt meghaladó mértékben drágulhatnak, csakúgy, mint az egyes belvárosi, kiemelt területeken lévő használt lakások, míg a kedvezőtlen helyen fekvő és lakótelepi használt lakások ára várhatóan csökken. A belterületi építési telkeknél 5–7 százalékos drágulást, a külterületieknél azonban az árak stagnálását valószínűsítik az Ecostat szakértői, akik szerint a mezőgazdasági területek ára jelentősen, akár 10 százalékot meghaladó mértékben nőhet.
A bérleti díjaknál ugyancsak a pénzromlás mértékénél nagyobb drágulást jelez előre az Ecostat. A múlt év végén még 4–11, a második negyedéves elemzésben azonban már csak 3–7,7 százalékos áremelkedést valószínűsítettek a befektetők. A használt és új lakóépületekre vonatkozó bérleti díjak nőhetnek a legnagyobb mértékben, az új logisztikai ingatlanok esetében 6,3, a kereskedelmi építményeknél pedig 5,9 százalékos drágulás mehet végbe. A használt logisztikai ingatlanok bérlése ugyanakkor csak 4 százalékkal kerül majd többe, a használt ipari építményeké pedig 3,3 százalékkal.
