Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Úgy tűnik, a magyarországi lakáspiac idei gyengélkedése kedvét szegte a külföldi vásárlóknak is. Bár a tavalyi lendület még nem fulladt ki teljesen, az év első három hónapjának adatai szerint a vásárlási láz egyértelműen enyhülőben van – derül ki a Belügyminisztérium tanácsosának, Gergyeni Zoltánnak a közigazgatási hivatalok jelentéseit egyesítő felméréséből. Az írek ugyan még mindig aktívak Budapesten, de míg 2004 első hónapjaiban 178-an vásároltak lakást a fővárosban, addig idén már csak 122-en, ám nélkülük a külföldiek budapesti vásárlásai jelentéktelenné szerényültek volna. Összességében a fővárosban 349 külföldi vett lakást három hónap alatt, míg tavaly 451-en. Korábban az Otthon Centrum Rt. lapunknak nyilatkozó szakértői is úgy fogalmaztak, hogy lecsengőben van a tavalyi nagy roham, bár még mindig érezhető némi érdeklődés. Összehasonlításul: 2003-ban még csupán 4 ír vevő akadt az év első három hónapjában.
A külföldiek által preferált kerületek összetétele ugyan nem változott az elmúlt években, ám idén ezekben is jelentősen visszaesett az érdeklődés. Ugyan az öt legkeresettebb városrészben regisztrált 256 vevő még mindig közel kétszer több, mint 2003-ban, ám csaknem feleannyi, mint egy évvel korábban.
A statisztikákból jól látható, hogy az írek, a britek, de még a németek, az olaszok és a románok vásárlásai is a belvárosi és ahhoz közeli területeken, az V–IX. kerületben, valamint a XIII. kerületben koncentrálódnak. Figyelemre méltó, hogy a németek aktivitása rendkívül visszaesett, s osztrák vevő is csak egy volt a fővárosban az első három hónapban, míg az olaszok hajszálnyival többet vásároltak, mint egy évvel korábban.
Az ingatlankereskedők által tipikus harmadik hullámos befektetőnek tartott, lassabban, megfontoltabban döntő spanyol vevők megjelenésére is várni kell, hiszen magánszemélyként még alig-alig vásárolnak. Igaz, egyes szakértők szerint ők nem is így, inkább cégen keresztül vesznek majd, s az így vásárolt lakások nem jelennek meg a közigazgatási hivatalok nyilvántartásában. (Ha ezt is számon lehetne tartani, akár jelentősen meg is változhatna a kép arról, mennyi ingatlant is vesznek valójában a külföldiek Magyarországon.)
A közigazgatási hivatalok adatainak összesítésből kiderül, hogy országosan még a fővárosinál is nagyobb arányú a visszaesés a külföldiek ingatlanvásárlásában. Olyannyira, hogy az elmúlt négy évben nem volt egyetlen olyan negyedév sem, amelynek forgalma annyira alacsony lett volna, mint amit az idei első három hónapban regisztráltak. Január és március között mindössze 1169 külföldi vásárolt ingatlant Magyarországon. A vevők továbbra is a már megszokott országrészeken jelentkeztek, így a hollandok Bács-Kiskunt, Baranyát, Borsod-Abaúj-Zemplént, Pest megyét és „Somogy-országot” preferálták. Ez utóbbi megye egyébként Budapest után a legkedveltebb célpont 150 vásárlóval, ami elmarad az egy évvel korábbi 185 vevőtől. Ezt követi Bács-Kiskun megye 109 vevővel, szemben a tavalyi 116 vásárlóval. Ami feltűnő, hogy eltűntek a nagy vevők Győr-Moson-Sopronból, ahol tavaly az első negyedév során még 145 külföldi vett ingatlant, idén kétharmadával esett a kereslet, csak 56-an kértek engedélyt ingatlanszerzésre a közigazgatási hivatalokban. A külföldieket vidéken elsősorban az alulértékelt, így jelentős drágulás előtt álló ingatlanok, főleg lakóházak és földterületek érdeklik, ez utóbbi különösen igaz a hollandokra és a németekre.
Az elmúlt évek adataiból egyértelműen látszik, s ezt a negyedéves változásokon is le lehet mérni, hogy folyamatosan csökken a németek és az osztrákok érdeklődése Magyarország iránt. Ha ennek mértéke nem változik, előbb-utóbb megszűnik e két nemzet statisztikai túlsúlya az új ingatlanszerzéseknél, persze az elmúlt másfél évtized felhalmozása folytán nagyon sok ingatlant tartanak a kezükben. A régebbi vevők egyre inkább szabadulnának befektetéseiktől, így ma már jellemzőbb az egymás közötti forgalom, s kevésbé érződik a német vevők árfelhajtó hatása.
