Az elmúlt években komoly bővülésen ment keresztül a budapesti irodapiac. A rengeteg új épületnek köszönhetően a 2001 elején regisztrált valamivel több mint 1 millió négyzetméteres kínálat ez év március végéig 1,5 milliósra duzzadt. A DTZ Hungary Kft. adatai szerint 2001-ben és 2002-ben több új iroda került piacra, mint amennyi bérleti szerződést kötöttek, ám 2003-ban fordulat következett be, azóta rendre nagyobb irodaterületre kötnek szerződést a piaci szereplők – mondta egy múlt heti konferencián Shaun Jenkinson. A DTZ Hungary helyettes ügyvezető igazgatója előadásában elmondta: tavaly kiemelkedően nőtt az üzletkötések száma, a piacra kerülő több mint 84 ezer négyzetméterrel szemben 230,2 négyzetméternyi irodát sikerült bérbe adni, az idei év első negyedében pedig 23,5 ezer négyzetméter új iroda készült el, miközben 53 ezer négyzetméter kiadására kötöttek szerződést. Ennek köszönhetően a kihasználatlansági ráta a 2001-es 22,4 százalékról a múlt év végére 15,2 százalékra csökkent, majd az idei év első három hónapjában több mint 1 százalékponttal mérséklődött. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új fejlesztések befejeződése nyomán az év második felében romlik majd a mutató, ám ennek mértéke nem lesz jelentős.
A tavalyi adatokat ismertetve a szakember elmondta, hogy kizárólag a múlt évet nézve a kihasználatlansági mutató 14 százalékos volt éves átlagban. Egy szerződés keretében tavaly átlagosan 660 négyzetméter irodát vettek bérbe a társaságok – fogalmazott. A négyzetméterárak 11 és 18 euró között szóródtak: a legalacsonyabb, úgynevezett szerződéses ár alapján 11–13 euróért kínálták az irodák négyzetméterét, az átlagos árszint 13–14 euró körül mozgott, míg a legnívósabb, A kategóriánál magasabb szintű irodákba 16–18 euróért lehetett beköltözni. Az irodák Rolls-Royce-ának számít, ha úgy tetszik, a királykategóriát képviseli például a Deák Palota vagy a Bank Center.
Jenkinson szerint annak ellenére igen erős marad a kereslet, hogy mérsékelt túlkínálat van a piacon. Egy irodapiac akkor válik éretté, ha egy irodára a második, harmadik szerződést köti meg ugyanaz a társaság. Az e részpiacon Prága és Varsó előtt járó Budapest megfelelő úton halad az „érettségi” felé. A DTZ Hungary optimistán tekint a következő évekre, annak ellenére, hogy várhatóan erős túlkínálati piac alakul ki. A jelenlegi adatok szerint jövőre 240 ezer négyzetméteres kínálatbővülésre van kilátás, majd 2007-ben újabb 340 ezres növekedés következhet be. A szakember szerint 2006-ban kiegyensúlyozottá válik a piac, a rákövetkező esztendőben végbemegy a trendforduló, ekkor ugyanis már a jelenlegi felfokozott kereslet erős túlkínálatba csap át, ami értelemszerűen az üresedési ráta megugrásával jár majd.
Bár a sokak által az uniós csatlakozástól várt kiemelkedő bővülés elmaradt, kisebb növekedés azért érezhető volt tavaly májusban az ipari ingatlanok piacán. Ez nem érte el a kilencvenes évek boomját, de azért kimutatható volt a bővülés – mondta a régió ipari ingatlanpiacáról szóló előadásában a Colliers International szakembere. Beck Tamás szerint ebben a szegmensben két alapvető ingatlantípus van: az egyik a termelési célú, a másik a logisztikai feladatok kielégítésére használt létesítmény. Ennek megfelelően más-más prioritás alapján válogat az adott társaság. A termelésnek otthont kereső vállalatok a helyszín kiválasztásakor elsősorban annak alapján döntenek, hogy hol áll rendelkezésre megfelelő képzettségű és számú munkaerő a legalacsonyabb bérköltség mellett. Beck szerint e tekintetben Csehország, Lengyelország és Magyarország egy cipőben jár, nincsenek számottevő különbségek, ám Ukrajnában és Romániában már jóval alacsonyabb bérköltséggel üzemeltethető egy gyár. Ez alapján látszik, hogy a termelési célú ingatlant kereső társaságoknál sokadlagos szempont az ingatlanhoz kapcsolódó költségek nagysága. Magyarországon több példa is van rá, hogy egy cég felépített egy új üzemcsarnokot, ám közben úgy döntött, hogy máshová telepíti a gyártást, így a létesítmény azóta is kong az ürességtől. A szegmens másik meghatározó szereplőinél, a logisztikai cégeknél ilyenre nincs példa, számukra a legfontosabb szempontok között van az ingatlan létrehozásának költsége, emellett természetesen fontos, hogy a helyszín jó ellátási útvonalak közelében legyen.
Beck szerint logisztikai szempontból Budapest azoknál a cégeknél jöhet szóba mint fő telephely, amelyek a lengyel piacon nincsenek jelen, utóbbi ugyanis mérete miatt a legmeghatározóbb a régióban. Ha egy társaság Lengyelországban is teríteni kívánja termékeit, akkor inkább oda vagy Csehországba, illetve Szlovákiába telepíti raktárát. Budapest jobb helyzetbe kerülhet Románia és Bulgária uniós csatlakozása után, akkor ugyanis a kelet-európai régió középpontjává válhat. Beck szólt arról is, hogy vannak cégek, amelyek valamennyi országban rendelkeznek logisztikai létesítménnyel. Ezek igyekeznek úgynevezett package dealt kötni az ingatlan fejlesztőjével, így a megrendelt ingatlancsomag nagysága az egyes országokban lévő telephelyek számára költségelőnyt jelent.
