Állandósult a fővárosi ingatlanpiac nem túl optimista hangulata. Az előző negyedévekhez képest a GKI Rt. és az AL Holding Rt. ingatlanindexe –23,2 pontos értékével stagnálást mutatott 2005 első negyedévében. Mindezek mögött főként a lakáspiaci szegmenssel kapcsolatos várakozások romlása és a raktárpiaci részindex némi javulása áll. A lakásszegmensben a szereplők szinte mindegyike a piac telítettségéről és a kereslet visszaeséséről számolt be, ám érdekes módon a lakásépítési teljesítmények ettől függetlenül szinten maradtak. Az elemzők szerint a kereslet visszaesése a reálbér tavalyi csökkenése, a piaci kamatok növekedése és jelentős részben a kormányzati intézkedések következménye. Összességében az ingatlanfejlesztők jelentős változásokról számoltak be: a kevésbé tőkeerős cégeket csőd fenyegeti, egyre jellemzőbbek a fúziók és megváltoztak az értékesítési stratégiák is. A GKI szerint a lakáspolitikában fordulatként értékelhető változást nem jelentett a Fészekrakó program bevezetése sem. A legoptimistább várakozások szerint a hitelfelvevők száma legfeljebb nyolcezer háztartást jelenthet idén.
Mind az ingatlanforgalmazók, mind pedig a -fejlesztők pesszimisták a lakáspiac megítélésében, az év első negyedében stagnáló árakról számoltak be és a következő 12 hónapra vonatkozó prognózis sem mondható kedvezőnek. Így az egyéves előrejelzés szerint az új ingatlanok esetében kettő-, a használtaknál pedig egyszázalékos árnövekedést valószínűsítettek a forgalmazók s három százalékot a fejlesztők. Mindezeket felismerve különböző kiegészítő szolgáltatásokkal is megjelentek a társaságok, mint például az ingyen konyhabútor vagy klímaberendezés.
Az év első három hónapjában a megelőző negyedévinél kissé alacsonyabb a háztartások lakásépítési és -vásárlási kedve: a megkérdezettek csupán 1,4 százaléka biztos abban, hogy lakást vásárol vagy épít a következő két évben, emellett 2,6 százalékra csökkent azon háztartások aránya, amelyek nem biztosak elhatározásukban. Ez összesen 52 ezer lakásépítő vagy -vásárló háztartást jelent. A meglévő ingatlanokban a háztartások 2,7 százaléka tervez jelentősebb fejlesztést egy éven belül és további 12,3 százalékuk tartja valószínűnek ilyen kiadásait, ez összesen 342 ezer háztartást jelent.
A lakáspiaccal szemben az irodapiacon bizakodással tekintenek a 2005-ös évre. Az elmúlt évben az átadott irodaterületek lényegesen alulmúlták az újonnan bérbe vett irodák alapterületét, így valamelyest javult a kihasználtság s a bérleti díjak csökkenése is megállt. Az elemzők szerint idén 120–140 ezer négyzetméterrel nőhet a forgalmazók által nyilvántartott állomány, ám a kereslet bővülése a GKI szerint nehezen prognosztizálható. Általános tapasztalat az is, hogy egyre csökkenő mértékben ugyan, de még mindig előnyt jelent a vállalatok számára, ha fejlesztéseik Budán valósulnak meg. A vizsgált időszakban a fővárosi vállalkozások csaknem harmada rendelkezett saját tulajdonú irodahelyiséggel, a leggyakoribb alapterület 200-300 négyzetméter volt.
A kiskereskedelmi egységek, üzlethelyiségek, bevásárlóközpontok piaca hosszabb ideje visszafogott növekedési ütem mellett folyamatosan bővül. A beruházások a kisebb környékbeli települések irányába tolódtak el a GKI szerint. A kapacitás folyamatos bővülésének hatására több bevásárlóközpont került mostanra nehéz helyzetbe. A raktár- és logisztikai piacon a forgalmazók és a fejlesztők általában pozitív folyamatokat tapasztaltak az elmúlt időszakban. A jelentősebb fejlesztésekkel egyidejűleg magas szinten stabilizálódott a kereslet is, így lényegében nem változott a kihasználtsági mutató. Idén bizonyosnak látszik, hogy a gyors ütemű fejlesztések folytatódnak, ám mivel a beruházások spekulatív fejlesztések, egyelőre nem tudni, mindezekhez kapcsolódik-e kereslet.
Bakonyi Attila