Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly már kevesebb lakáshitelt vett fel a lakosság korszerűsítésre és bővítésre, mint 2003-ban vagy 2002-ben – derül ki a KSH lakossági lakáshitelezésről szóló jelentéséből. Ez összefüggésben lehet a használt lakásra felvett hitelek – a visszaesés ellenére még mindig 50 milliárd forint – jelentős visszaszorulásával. A második félévben a hiteleknek csupán 30 százalékát tették ki a használt lakásra szólóak, míg 2003 második félévében ez még 49 százalék volt. Az egyéb lakáscélú hitelek viszont előretörtek, tavaly már 21 milliárd forintot tettek ki, míg a megelőző két évben ennek mintegy felét. A hitelkiváltás is nőtt. Eddig minden évben csak 200-300 millió forintnyi hitelt vettek fel erre a célra, tavaly viszont ez 3 milliárd forint fölé ugrott, nyilván a devizahitelek előretörésével összhangban. Ezt igazolja, hogy az átlaghitel 4,5 millióra nőtt, egy éve csak 2,6 millió forint volt, vagyis a nem túl régi lakásokra szóló, átlagosan 4–5 millió forint közötti használtlakás-hitelek befolyásolhatták az átlagot.
Tavaly 125 ezer hitelt engedélyeztek a bankok, mintegy 511 milliárd forint értékben, ez egy évvel korábban 196 ezer, illetve 836 milliárd volt, 2002-ben 152 ezer, 2001-ben pedig 76 ezer. A múlt évben a hitelek átlagos futamideje 13 év volt, építés esetében azonban ez közel 18 év, új lakás vételénél 17-18, míg használt lakásnál csak 11-11,5, korszerűsítési és bővítési célnál pedig 9 év körül alakult. Jól látható, hogy az időtartamok lényegesen nagyobbak a három évvel korábbiaknál.
A generális adatok szerint 2004 végén már 1875 milliárdra hízott a lakáshitel-állomány, ami a GDP 9 százaléka, ennek 92,3 százaléka forint-, 7,6 százaléka devizaalapú (90-95 százalékban svájcifrank-alapú). A hatalmasra duzzadt hitelállomány 96 százaléka problémamentes, 3 százaléka külön figyelendő (B kategóriás), míg a minősített állomány, vagyis az átlag alatti megbízhatóságú, kétes és rossz hitelek (C, D és E kategória) 1,2 százalékot tesznek ki.
