Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt négy év alatt 25 ezer külföldi magánszemély összesen több mint 22,7 ezer ingatlant vásárolt Magyarországon, ebből tavaly 5958-at – derül ki a Belügyminisztérium külföldiek ingatlanszerzéseire vonatkozó négyéves statisztikájából. A legtöbb vevő német és osztrák állampolgár volt, az ő vásárlásaik viszont mára megcsappantak. Úgy tűnik, az év eleji nagy forgalmi visszaesések is eltűnnek. Eddig az ingatlanszerzés januártól decemberig növekvő tendenciát mutatott, most azonban minden negyedévben 1550–1700 körüli forgalmat regisztráltak a közigazgatási hivatalok. Egy másik, évek óta tartó trend is változóban van, a magyar ingatlanok iránti enyhén csökkenő érdeklődés tavaly ismét emelkedésbe fordult.
Budapest négy év statisztikáját tekintve egyre népszerűbb, míg 2001-ben 579, 2002-ben 668, 2003-ban 901, addig tavaly már 1742 vevőt regisztráltak a közigazgatási hivatalok. A statisztikai görbét, mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, az írek ingatlanszerzései húzták ilyen magasra, ugyanis a növekmény 90 százalékát ők hozták össze. Eközben, úgy tűnik, elmaradt az egyik laptársunk által megjósolt skót roham, a statisztikákból ráadásul nem is olvasható ki külön a nemzetiség, mivel összefoglalóan mint brit állampolgárok jelennek meg az Egyesült Királyság vásárlói. Számuk azonban csak százzal nőtt tavaly, ráadásul vételeik országszerte megosztottabbá váltak, s a fővárosban sem a pesti belvárost, sokkal inkább a budai oldalt találták vonzónak – a II., XI. és a XII. kerületet, de ez is csak néhány tucat főt jelentett. Ezzel szemben az írek szinte csak Budapesten vásároltak, a 786 tavalyi vevő 96 százaléka, azaz 758 fő tette le voksát a főváros mellett.
A negyedéves bontású budapesti statisztikákból kiolvasható, hogy mikor melyik kerületben születtek nagyobb üzletek. Ezek szerint a legnagyobb eladások tavaly a VI. kerületben történtek, ahol az írek 207 ingatlant szereztek meg, de az egy negyedéven belüli legnagyobb forgalmat a IX. kerület mondhatja magáénak, ahol január és március között 117 ingatlant adtak el ír magánszemélyeknek. Ezek az üzletek sokszor új beruházások egészét jelentették. Az írek egyébként egyértelműen a belvárost favorizálják, 2004-ben az V. kerületben 132, a VI.-ban 207, a VII.-ben 106, a IX.-ben 147 ingatlant vettek. A belvárost az izraeliek is kedvelik, bár összességében, legalábbis magánszemélyként, nem túl nagy érdeklődést mutatnak Magyarország iránt.
Vidéken 2003-ban és 2004-ben közel ugyanannyi ingatlant vásároltak a külföldiek, változás azonban, hogy már nincs akkora különbség az egyes megyék között. Ha a külföldiek fel is kaptak olykor egy-egy területet, a megugrás nem volt tartós. Összességében Nyugat-Magyarországon hagyományosan élénkebb a piac, mint az ország más részeiben, most viszont már Közép-Magyarország is feljövőben van. Persze a vevők nemzetisége is jelentősen átalakíthatja az adatsorokat, hiszen egy-egy vidék iránt hirtelen fogékonyabbá váló nációk nagyobb bevásárlásai torzíthatják a statisztikát. Az elmúlt négy év vásárlásai alapján lapunk által készített megyei toplistából kiderül, hogy az említett időszakban a legtöbb vevőt Somogy vonzotta, a megyében mégis egyre csökken a kereslet: míg 2001-ben még 1252, addig 2002-ben 919, 2003-ban és 2004-ben pedig egyaránt 826 vevőt regisztráltak. A kereslet csökkenése igaz a második helyen végző Zalára is, ahol négy év alatt a felére esett a forgalom, s tavaly már csak 555 magánbefektetőt érdekelt a megye, s hasonló erodálódás figyelhető meg Győr-Moson-Sopronban is. A korábban a megyei rangsor elején szereplő Vas és Veszprém megyétől is elpártoltak a potenciális érdeklődők. Eközben Bács-Kiskun felé egyre többen fordulnak, míg Pest megye minden évben 300-320 vevőt vonz.
Tovább csökkent a német és az osztrák vevők száma, tavaly 10 százalékkal kevesebben szereztek közülük ingatlant Magyarországon. Német vásárlóból 2004-ben már csak kevesebb mint kétezer volt, ők elsősorban Somogyban, Zalában és Bács-Kiskunban vélték megtalálni számításukat. Az osztrákok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyébe mennek, de már csak feleannyian, mint 2001-ben, amikor még csaknem ezerötszázan vettek ingatlant. A Romániából érkezőkre kevéssé jellemző a koncentrált vásárlás, elszórtan jelennek meg a honi ingatlanpiacon, az elmúlt négy év adataiból csak annyi tűnik ki egyértelműen, hogy a Dunántúlon nem nagyon vásárolnak. A hollandok – akik hektikus mozgások nélkül, évente stabilan 400-500 ingatlant vesznek – továbbra is Somogyot, Baranyát, Bás-Kiskunt és Pest megyét kedvelik, de kisebb-nagyobb üzletek Nógrádban és Tolnában is köttetnek, a többi megyében szórványos a jelenlétük, Budapesten elvétve jelennek meg.
A tavaly Magyarországon külföldiek által megszerzett ingatlanok 9,1 százalékát más külföldi adta el – tájékoztatta lapunkat Gergyeni Zoltán, a Belügyminisztérium munkatársa. Az ingatlanok iránti érdeklődés összetétele sem nagyon változik, 68 százalék most is lakás és lakóház volt, 4 százalék tanya, 3 százalék hétvégi ház, 17 százalék beépítetlen terület. Bár ez utóbbiak vétele szám szerint csökkent, a felvásárolt terület nagysága továbbra is jelentős, főleg Somogyban, Győr-Moson-Sopronban, Zalában és Bács-Kiskun megyében, de ezt az ingatlantípust a Dunántúlon veszik előszeretettel. A tavaly külföldiek által megszerzett 4,3 millió négyzetméterből például 1,8 milliót Somogyban vettek.
