Az év első kilenc hónapjában a piaci helyzet a bérlőknek kedvezett, az irodapiacot ugyanis továbbra is erős túlkínálat jellemezte – áll a Colliers International ingatlan-tanácsadó elemzésében. Szeptember végén a teljes fővárosi irodakínálat 1,045 millió négyzetmétert tett ki, háromnegyed év alatt tehát 71 ezer négyzetméterrel bővült a bérelhető terület. Ezzel szemben az ezen időszakban bérbe adott irodaállomány megközelítette a százezer négyzetmétert, így a tavaly év végén mért 24,7 százalékos üresedési ráta 21 százalékra csökkent. Bár a piacon továbbra is a már említett túlkínálat uralkodik, érdemes megjegyezni, hogy a kétezer négyzetméter alatti területet elfoglaló bérlők számára bővül a választék, míg az ötezer négyzetméter fölötti területi igénnyel fellépők lehetőségei korlátozottak. Az elemzés szerint a bérleti díjak folyamatosan és egyenletesen csökkennek, az elmúlt időszakban négyzetméterenként és havonta 12–14 euró között mozogtak. Mindezzel együtt a bérbeadók egyre több kedvezménnyel próbálják ingatlanjukba csalogatni a lehetséges bérlőket, ám az így adódó előnyöket főleg a kisebb, 500 négyzetméter alatti területeket bérlők élvezhetik.
A bérirodapiachoz hasonlóan felpörgött a befektetői piac is az első kilenc hónapban: szeptember végéig mintegy 700 millió euró volt a tranzakciók összértéke. A legtöbb eladás az irodapiacon történt, a várható hozamok itt 7,5–8,5 százalék körül alakultak, igaz, ez jócskán elmaradt az ezredforduló előtti Kánaántól, amikor is 10,5 százalékos hozam kecsegtette a befektetőket. A főbb tranzakciók közé tartozott az ING új, 24 ezer négyzetméteres irodaépületének 8,25 százalék körüli hozammal történő értékesítése a DB Real Estate-nek, valamint az East West irodaépület eladása az Allied Irish Bank által irányított Polonia Fundnak. Emellett kiemelendő az Alkotás Point és a Science Park értékesítése a SachenFonds GmbH-nak. Utóbbiak 8 százalékos hozam alatt keltek el, mintegy 140 millió euróért. A kiskereskedelmi szektor idei legnagyobb dobása a Plaza Centers által birtokolt bevásárlóközpontok értékesítése volt a Klepierre Groupnak, mintegy 285 millió euróért. Lezárult a Rózsakert Bevásárlóközpont értékesítése is, a vevő a Raiffeisen Ingatlanalap volt, amely 8,5 százalékos hozammal, 16 millió euróért válhatott új tulajdonossá.
Bár az ipari ingatlanok piaca dinamikusan bővült az idén, a befektetők többsége változatlanul elégedetlen a bérbeadások ütemével. A nagyobb fejlesztők a főváros környékén mintegy 270 hektár fejlesztési területtel rendelkeznek, ezeken 455 ezer négyzetméter épület már elkészült, 83 ezer négyzetméter fejlesztése folyamatban van, s a jelenlegi számítások szerint még mintegy 506 ezer négyzetméter raktárterület építhető fel. A megrendelésre készülő ingatlanok nagysága idén meghaladta a spekulatív fejlesztésekét, előbbi 327 ezer, utóbbi 308 ezer négyzetmétert tett ki. Így a spekulatív területek alig 10 százaléka volt szabad, ami múlt év végén mért 21,6 százalékhoz képest komoly csökkenés.
Magyarország uniós csatlakozása az egész országban élénkítette a kiskereskedelmi piacot, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évek stagnálása után azóta nőtt a piacra belépők és az új projektek száma. Ez év áprilisában nyílt meg Pécs belvárosában a 36 ezer négyzetméteres Árkád, amelynek tulajdonosa, az ECE további két hasonló beruházást tervez: egyet Győrben, egyet pedig Debrecenben. A nagyobb áruházak általában 500–1500 négyzetméteres területtel várják a bérlőket, a bérleti díj havonta és négyzetméterenként 8–12 euró közé taksálható, vidéken ez 6–10 euró között van, átlagosan 3 eurós közös költség mellett. A budapesti Váci utcai bérleti díjak a közelmúltban 50–60 euró közé emelkedtek az 500 négyzetméternél nagyobb bérlemények esetében és 100–140 euró között mozognak a 100 négyzetméter alattiaknál.
Bakonyi Attila