Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelentős forgalom-visszaeséstől tartanak a lapunk által megkérdezett ingatlanforgalmazó cégek a múlt héten bejelentett lakáshitel-szigorítások kapcsán. Különösen a használt lakást vásárlókat érinti drasztikusan az a kormánydöntés, miszerint ebben a lakóingatlan-szegmensben az eddigi 15 millió forintról 5 millió forintra csökken a felvehető hitel felső határa és 6-ról 9,6 százalékra nő az éves kamat mértéke. A használtlakás-kereslet visszaesése ugyanakkor megállíthatja az épphogy beindult lakásmobilizációt: a családok többsége ugyanis többnyire akkor vág bele új lakás vásárlásába, ha a piacon értékesíteni tudja régi otthonát.
A lakáshitelek állami kamattámogatásának megváltoztatása néhány hónapig biztosan zavart okoz, a kezdeti megtorpanás után azonban biztosan magára talál a lakáspiac, a szereplők, a beruházók, a bankok és a lakásvásárlók alkalmazkodnak (mivel mást nemigen tehetnek) az új feltételekhez - mondta lapunknak Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke. A kereslet visszaesése ugyan árcsökkenéssel járna, a telekáfa bevezetése és az építőipari anyagok drágulása azonban korábbi számítások szerint átlagosan 15 százalék körüli áremelkedést hoz az új lakások piacán, így egyelőre lehetetlen megmondani, hogyan alakulnak az árak jövőre. Minél gyorsabban talál magára a piac, annál kisebb árcsökkenésre lehet számítani - tette hozzá Kispál. A használt lakások piacán már egyértelműbb a helyzet, az üzletkötések számának visszaesése ebben a szegmensben biztosan lenyomja az árakat.
(Az ország legnagyobb ingatlanforgalmazója, az Otthon Centrum Rt. szerint a kamattámogatási rendszer változtatása miatt jövőre az új lakások piacán 10, a használt lakásokén pedig akár 20 százalékos forgalomcsökkenés is bekövetkezhet.) Az alelnök szerint a már tervbe vett, de még el nem indított beruházásaikat valószínűleg felfüggesztik az ingatlanfejlesztő társaságok, azok a cégek azonban, amelyek már építkeznek, vélhetően befejezik a beruházást, ám előfordulhat, hogy csak alacsonyabb áron tudják majd értékesíteni az elkészült ingatlanokat. Az új lakások iránti kereslet átmeneti visszaesése néhány kisebb építőipari vállalkozás csődjét is okozhatja.
A kormány lakáshiteleket érintő újabb szigorításainak hírére az elmúlt napokban percenként csörögtek irodánkban a telefonok; az ügyfelek ugyanis még a szigorítás hatályba lépése előtti néhány napban szerették volna nyélbe ütni az adásvételi szerződést. Vagyis, élni kívántak azzal a korábbi kedvezményes hitelfelvételi lehetőséggel, amely az új rendelkezés szerint a december 12-ig megkötött, ügyvéd által ellenjegyzett adásvételeket (amennyiben 22-éig e szerződéseket a bankok valamelyike be is fogadja) érinti - mondta lapunknak Zsidákovits Csaba, a használt lakásokra specializálódott Fok-Föld Ingatlanforgalmazó ügyvezetője. Szerinte a mostani szigorítások közül a használt lakásokat érintő lakáskölcsön-maximum 5 millióra csökkentése meglehetősen drasztikus lépés, és várhatóan jelentősen visszaveti a használt, ezen belül is főleg a nagyobb értékű lakóingatlanok forgalmát. A panelek és a kisebb méretű (másfél szobás), hagyományos építésű lakások esetében - melyek hiteligénye belefér az 5 millióba - a 10 százalék alatti kamathitelt még elviselhetőnek tartja, és ha néhány hónapig várhatóan csökken is a forgalom, idővel rendeződik a piac. Lakni ugyanis kell valahol, így a vásárlói érdeklődés is újra felélénkül majd. Egyébként a cégvezető szerint az elmúlt hónapokban erősödött a kereslet a piacon, és sok vásárló élt az államilag támogatott hitelfelvételi lehetőséggel.
Kala Imréné, a Kala és Eppel Ingatlanforgalmazó Kft. társtulajdonosa szerint ezt a lépést már két évvel korábban meg kellett volna tenni, így megállítható lett volna, hogy sok magas jövedelmű vevő élhessen - gyakran spekulációs céllal - az eredetileg fiatalok első lakáshoz jutását támogató hitellehetőséggel. Politikai megfontolásból azonban késett a döntés: az előző kormány már nem, a mostani pedig a választások előtt és közvetlen utána még nem akarta a népszerűtlen intézkedést megtenni. A használt és új lakások forgalmazásával foglalkozó cég vezetője úgy látja: a használt lakásokat érintő hitelplafon-csökkentés leszűkíti a mobilitást a garzon- és a kisebb lakásokra, s egyre hosszabb futamidőre veszik fel a hitelt. Ugyanakkor a jövőben nagyobb önrészt kell előteremteniük a vevőknek, aminek következtében egy időre biztos megtorpan a piac, később azonban várhatóan újra rendeződik. Alátámasztja ezt az is, hogy számos ügyfelükkel kötöttek például új lakásra előszerződést, melyeket a telekáfa és a mostani kamatemelés hírére sem mondtak vissza. A nagyobb beruházók egyébként az áfateher nagyobb arányú árnövelő hatását, így a keresletszűkülést többféle módon, például nyereségük csökkentésével, „visszafogottabb” színvonallal, kevesebb berendezés és szolgáltatás beépítésével próbálják majd kivédeni - véli az ingatlanszakember, aki szerint eddig az általuk lebonyolított adásvételi ügyletek során a vevők 60 százaléka vett igénybe kedvezményes lakáshitelt.
Hasonlóan vélekedik a szigorítások hatásáról Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlan Stúdió tulajdonosa. A speciális budaörsi piacon, ahol eladásra szánt új lakás alig épül, szeptember közepe óta megélénkült az addig alvó használtlakás-piac, és számos lakóingatlan cserélt gazdát, többnyire támogatott banki kölcsönök felhasználásával. A jövő évtől visszaeséstől tart, hiszen bár a panelekhez - melyek iránt ismét van kereslet - felvehető 2-3-4 millió forint kölcsön továbbra is elérhető lesz, a hitelkamatok évi 3,6 százalékos drágulása, valamint az energiaárak jövő évi emelkedése várhatóan meggondolásra készteti a vásárolni szándékozókat.
Alapvetően örülünk annak, hogy az új lakásokra vonatkozó támogatási rendszer esetében nem került sor drasztikus változtatásra - mondta lapunknak Ehud Amir, az Autóker Holdig Rt. elnök-vezérigazgatója. Úgy véli, a gazdaság minden területén, a lakáspiacon is fontos, hogy a változások lassan történjenek, hogy fenntartható maradjon a stabilitás és a piaci szereplők képesek legyenek hosszú távra tervezni. Jövőre egyébként is több erős hatás éri az új, illetve a használt lakások piacát, így az uniós csatlakozás és a telekáfa. A vezérigazgató ezért pozitívumként értékelte, hogy a támogatási rendszerben nem történtek a jelenleginél nagyobb változások.
Általában a támogatások bármely csökkenése mérsékli a rövid távú keresletet az új lakások iránt, ugyanakkor a kínálati oldalnak időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon a kisebb kereslethez - fogalmazott Ehud Amir. Ha a jövő évben csak a támogatási rendszer változása lenne a piacot érintő egyetlen hatás, akkor az árak valószínűleg kismértékben csökkennének, hosszú távon esetleg semmilyen változást nem okoznának. A piaci szereplők saját profitjuk megtartása érdekében ugyanis a kínálatot a változó kereslethez igazítanák. Mivel azonban az új rendelet nem egyedüliként hat a lakáspiacra (az áfatörvény és az uniós csatlakozás csökkenti, illetve erősíti a keresletet), a vezérigazgató úgy értékeli, hogy a piaci árak várhatóan nem csökkennek, sőt némileg még emelkedhetnek is jövőre.
Makrogazdasági szempontból nem tartja rossz döntésnek a hitelkiáramlás visszafogását Vécsey Róbert, a Quaestor ................ beruházási igazgatója, az építőiparra mint húzóágazatra nézve azonban barátságtalan lépésként értékeli. Szerinte már a korábban elfogadott 25 százalékos telekáfa is nagy csapás az építő-kivitelező iparra, amit számos cég, így a Quaestor sem tud teljes egészében lenyelni, így kénytelen lesz jövőre árat emelni. Négyzetméterár-emelést tehát annak ellenére terveznek, hogy várhatóan rövid időre visszaesik a vásárlói érdeklődés a piacon az új lakások iránt is, azonban ennek ellenére folytatják lakásberuházásaikat. Mint mondta, egy éven belül biztos rendeződik a piac, hosszabb távon pedig remélhetőleg a gazdaság is jobb pozícióba kerül.
