A fővárosban az úgynevezett rozsdaterületek, azaz a korábbi ipari, vasúti ingatlanok általában nem alkotnak összefüggő egészt, van olyan, amelyik csupán néhány hektáros, de van ennél nagyságrendekkel nagyobb is, összalapterületük mintegy 5,7 ezer hektárra rúg. Tavaly a rozsdaövezetekben a beruházások közül a leggyakoribb a lakóingatlan-fejlesztés volt, ezt az irodaépítések követték. Egészen pontosan 19 lakóház és 11 irodaépület építése folyt 2002-ben ezeken a területeken - derül ki a Studio Metropolitana Kht. elemzéséből. Az összes fővárosi logisztikai beruházás 57 százalékát ilyen típusú területeken valósították meg, míg a lakásépítéseknek csupán 28 százalékát.
A fejlesztések közül tavaly az Ócsai úti BILK kialakítása volt a legjelentősebb, itt összesen 100 hektáros területen Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai beruházása valósulhat meg. Szintén a rozsdaövezeteket célozta meg a Varpex, az Autóker és a Harbor Park is. A lakóépületek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a rozsdaterületeken általában központi költségvetésből, főleg szolgálati vagy önkormányzati lakásokat építenek. Összességében a legtöbb beruházást 2002-ben a XIII. és a III. kerületben végezték, míg a felmérés szerint a nagy kiterjedésű kőbányai és csepeli iparterületek alig vagy egyáltalán nem vonzották a befektetőket. A Studio Metropolitana szerint a jobb gazdasági helyzetben lévő nyugat-európai országokban is főleg állami beavatkozással és támogatással rehabilitálták a rozsdaterületeket - legyen a segítség akár tőkefinanszírozás, beruházásbarát építésszabályozás vagy az állam és magánbefektetők közös fejlesztése (PPP).
