Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Piaci elemzők szerint az újabb ingatlanfejlesztések eredményeként idén mintegy 120 ezer négyzetméterrel bővül a vegyes funkciójú üzleti parkok, logisztikai központok területe. S bár az ipari beruházási kedv növekedésével néhány éven belül erősödik a kínálat a piacnak ebben a részében is, a korszerű logisztikai, raktározási létesítmények iránti növekvő kereslet miatt nem valószínű, hogy a jövőben a bérleti díjak jelentősen mérséklődnének. Tavaly ugyan ezek az összegek valamelyest csökkentek, havi 12-13 márkáról 10-11 márkára négyzetméterenként, s az üresedési ráta is nőtt, az év második felében 16-20 százalék körül alakult, egyelőre azonban mind nagyobb területeket lehet bérbe adni. Míg 2000-ben csupán 30 ezer négyzetméter, tavaly már több mint 50 ezer négyzetméter talált bérlőre, s becslések szerint idén mintegy 60 ezer négyzetméter iránt van kereslet.
A legkedveltebb beruházói célterületek továbbra is a főváros külső kerületei (a III., a XIII., a IX. és a XI. kerület), valamint az M1-es, M7-es autópályák és az M0-s körgyűrű által bezárt háromszög, illetve Budapest déli része, az M0-M5-ös vonalán. Ez elsősorban amiatt alakult így, mert Magyarország vasúti és közúti rendszere sugaras szerkezetű, s a főbb vonalakat csupán egyetlen haránt irányú út köti össze jelenleg, az M0-s. A körgyűrűnek azonban egyelőre csak a déli szakasza tekinthető közlekedési és szállítási szempontból hasznosíthatónak, hiszen ide torkollanak be a Nyugat- és Dél-Európa felé vezető autópályák és vasútvonalak.
A magyar logisztikai piacot pedig azok a nyugati cégek uralják, amelyek ezekbe az irányokba szállítanak, a keleti piacok ugyanis nem játszanak komoly szerepet a nálunk működő, külföldi és hazai érdekeltségű társaságok életében. Az északi rész, a régi és az új 2-es út és az M3-as közötti szakasz egyelőre még nem igazán keltette fel a nagyobb cégek érdeklődését. Mindezt jól jelzi, hogy az ország legnagyobb logisztikai központjai az M0-s déli szakasza mentén, illetve annak közelében jöttek létre, az ingatlanfejlesztők, a logisztikai szakvállalatok és a kereskedelmi cégek egyaránt ide tervezik új beruházásaik zömét is.
A nagy logisztikai központok megtelepedéséért vívott harcba azonban ennek ellenére is jó eséllyel szállhatnak be a vidéki városok. Az elmúlt években gombamód szaporodó ipari parkokban megtelepedő nagyobb vállalkozások, üzemek logisztikai megbízásainak megszerzéséért ugyanis komoly verseny alakult ki a szolgáltatók között, s egy Philips vagy egy Audi kiszolgálásáért érdemes kimoccanni az M0-s mellől. Az elmúlt év végéig az ipari park címet kapott fejlesztési bázisok száma elérte a 146-ot, szakemberek szerint idén év végéig pedig már a 160-at is meghaladhatja. Ezek egy része ugyan még nem működik, de a már üzemelőkben lévő mintegy 1800 vállalkozás 2000-ben 2600 milliárd, tavaly pedig 3000 milliárd forint értékű terméket állított elő, ami a teljes hazai ipari termelés 23,5 százalékát, illetve mintegy 25 százalékát, az ipari export 37 százalékát, illetve csaknem 40 százalékát tette ki. Az ipari parkok vonzerejét növelik, s a jelenleg az M0-s körüli területek dominanciájával jellemezhető piac eltolódását hozhatja magával a vidéki repülőterek most beinduló fejlesztése. Ennek azonban a szakemberek szerint érzékelhető hatása az idén még semmiképpen sem lesz.
Horniák Balázs
