Megszületett a kisajátítási határozat a Budapest X. kerületében, a Mázsa térre tervezett városrész létesítésében érintett lakók, illetve vállalkozók ingatlanairól. Szabó Iván ügyvéd, négy ingatlantulajdonos jogi képviselője elmondta: megtámadják a határozatot, mivel az abban leírt kártérítés mértékét ügyfelei túl alacsonynak találják, ahhoz ugyanis nem számolták hozzá a vállalkozók üzleti tevékenységében vagy más vonatkozásban fölmerülő haszonkiesést, ami pedig a kisajátítási törvény szerint tényleges kárnak, ezért törlesztendőnek számít.
Az ügyvéd elmondta még, hogy tavaly novemberben az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a Mázsa téren lakóparkot építtetne, utóbb az indoklásban "színvonalas városközpont" építésével indokolta a közérdekűséget, amely alapján a kisajátítási határozat egyáltalán megszülethet. Szabó úgy tudja, a beruházási tervekben lényegében olyan komplett lakópark építését határozták el, amelyben a mai követelményeknek megfelelően nem csak, vagy nem elsősorban lakásoknak, szolgáltatásoknak is helyet biztosítanak majd. Egészen konkrét értesülések szerint a CBA egyik tagja is üzletet nyit a városrészben. Az ügyvéd szerencsésnek tartja, hogy a kisajátítási határozatban nem rögzítették a birtokbavétel időpontját, így az ingatlantulajdonosok időt nyerhetnek, a végrehajtás is késhet. A kárigények fölmérésében támadt nézeteltérésekről kifejtette, hogy minden ügyfeléé egyedi eset, más-más okok miatt várnak a határozatban leírt kártérítésnél többet (lásd keretes írásunkat).
A kisajátítási határozat három vállalkozóra is vonatkozik: az egyik gumijavító műhelyt, egy másik - egyebek mellett - 2 ezer négyzetméteres játék-nagykereskedelmi raktárt működtet a területen, a harmadik ott is lakik, magokat árul és versenyeztetési céllal postagalambokat tart. Jellemző a kisajátítási eljárásokra - vetette közbe az ügyvéd -, ami itt is megtörtént, hogy az önkormányzat, hogy a haszonkiesésből származó kárral számolnia ne kelljen, először a vállalkozók tevékenységét igyekszik adminisztratív úton akadályozni. A magárusnak a fennmaradási engedélyét, a másik két vállalkozónak a működési engedélyét vonták vissza, a játék-nagykereskedőét azért, mert kiskereskedelmi tevékenységre kapott engedélyt. A játékkereskedőnek viszont több ingatlana van, amelyek közül volt olyan, amelyikre a kisajátítást végre akarták hajtani, az eljárást azonban fölfüggesztették.
A magárus kára részben a vevőkör esetleges elveszítéséből, részben pedig a 200-300 ezer forintot is érő versenygalambok átidomításából, illetve az ebből adódó teljesítményromlásból adódik. Az ügyvéd elmondta: megtámadják a közigazgatási határozatot, egyúttal az ingatlanokra perfeljegyzést tesznek. Ettől még persze végrehajtható lenne a határozat, csakhogy a beruházók általában tulajdonjogilag is tiszta ingatlanokat vásárolnak. Az pedig kimondott szerencse, mondta az ügyvéd, hogy a birtokbavétel időpontját "elfelejtették" közölni, így az érintettek mindenképpen időt nyerhetnek, ami tárgyalási pozíciójukat is javíthatja.
CZ. O.
**** KERETBEN ****
A kisajátítás egyik érntettje a Kőbányai úti, 300 négyzetméteres házából még a hatvanas évek második felében eladott 43 négyzetmétert, ezért azt az ingatlan-nyilvántartásba megosztott tulajdonként vezették be, de 50-50 százalékos megosztásban. A kisebb házterület tulajdonosával az önkormányzatnak már 1998 elején sikerült megegyeznie, és a 16 milliós értékbecslés alapján a fele-fele megosztás szerint 8 millió forintot adtak neki. Ezután a nagyobb rész tulajdonosának is 8 millió forintot kívánt fizetni az önkormányzat, csakhogy ő a vételárat kevesellte, és körülbelül a kétszeresét kérte. Arra a fölvetésre, hogy az önkormányzat jogosan járt el az ingatlan-nyilvántartásban szereplő fele-fele megosztási arány miatt, Szabó azt válaszolta, hogy az önkormányzat egy hónappal a kistulajdonossal kötött megállapodás előtt kapta kézhez az ingatlan értékéről a szakértői véleményt, amelyben a tényleges megosztás is le volt írva. A kisajátítási jogban - tette hozzá - egyébként sem az eszmei, hanem a tényleges használati hányad szerint kell eljárni. Az önkormányzat figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a társtulajdonosnak elővásárlási joga volt a tulajdonrészre.
A kisajátítás egyik érntettje a Kőbányai úti, 300 négyzetméteres házából még a hatvanas évek második felében eladott 43 négyzetmétert, ezért azt az ingatlan-nyilvántartásba megosztott tulajdonként vezették be, de 50-50 százalékos megosztásban. A kisebb házterület tulajdonosával az önkormányzatnak már 1998 elején sikerült megegyeznie, és a 16 milliós értékbecslés alapján a fele-fele megosztás szerint 8 millió forintot adtak neki. Ezután a nagyobb rész tulajdonosának is 8 millió forintot kívánt fizetni az önkormányzat, csakhogy ő a vételárat kevesellte, és körülbelül a kétszeresét kérte. Arra a fölvetésre, hogy az önkormányzat jogosan járt el az ingatlan-nyilvántartásban szereplő fele-fele megosztási arány miatt, Szabó azt válaszolta, hogy az önkormányzat egy hónappal a kistulajdonossal kötött megállapodás előtt kapta kézhez az ingatlan értékéről a szakértői véleményt, amelyben a tényleges megosztás is le volt írva. A kisajátítási jogban - tette hozzá - egyébként sem az eszmei, hanem a tényleges használati hányad szerint kell eljárni. Az önkormányzat figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a társtulajdonosnak elővásárlási joga volt a tulajdonrészre.