A toronyházat félmilliárdból lehetne felújítani

A Dunántúl legmagasabb lakóépületét 1993 végén, az akkor még 90 százalékban osztrák tulajdonban lévő IMMO Kft.-nek adta el a pécsi önkormányzat. A felek az adásvételi szerződésben úgy állapodtak meg, hogy az IMMO nem készpénzben egyenlíti ki a nettó 32 milliós vételárat, hanem az épületet megerősíti, felújítja, majd két szintet visszaad az önkormányzatnak. A pécsi toronyházban eredetileg 252, döntően garzonlakás volt. 1997-ben az egyre rosszabb állapotú épületet az IMMO-tól a Baranyagaszt Rt. vette meg, s a korábban parkolónak szánt területet még ugyanabban az évben egy magánszemélynek értékesítette.
Közben különböző sikertelen engedélyeztetési eljárások, felújítási próbálkozások követték egymást. Az első benyújtott építési engedélyt például a környék lakói torpedózták meg. Az ügyben eljáró Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal - különböző hiánypótlásokra hivatkozva - új eljárás lefolytatására kötelezte az építési hatóságként eljáró pécsi önkormányzatot. Ám mivel a tulajdonos nem tett semmit - időközben a határidő is lejárt -, az építési engedély iránti kérelmet 1998 márciusában elutasították.
Tavaly a Baranyagaszt Rt. ismét szerkezetmegerősítési, valamint építési engedélyt kért. Az előbbit megkapta, az építési engedély iránti kérelmét azonban azzal utasították el, hogy az nincs összhangban a városrendezési tervvel. A tulajdonos fellebbezett, az ügyben ismét eljáró Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal pedig a közelmúltban a szigetvári jegyző hatáskörébe utalta az eljárást.
A pécsi önkormányzat tavaly pert indított az IMMO Kft. ellen, hogy állítsa helyre az eredeti tulajdonviszonyokat. A 2000 januárjára kitűzött tárgyalást márciusra napolták el.
Mindeközben két neves statikus levélben arra hívta fel a pécsi önkormányzat figyelmét, hogy a toronyház immár nemcsak a bent tartózkodók számára jelent életveszélyt, hanem a feszített acélbetétek korrodálása miatt a környékre is fenyegetést jelent. A szakemberek szerint a ház körüli veszélyzóna meghaladja a nyolcvan métert. A helyzetet - a tulajdoni viszonyoktól függetlenül - hatósági kényszerintézkedésekkel kellene sürgősen megszüntetni.
Pécs város jegyzője már korábban arra kötelezte az IMMO Kft.-t, hogy vizsgáltassa felül az épület állapotát, s a városhoz nyújtson be statikai szakvéleményt. Ezt a határozatot a társaság megfellebbezte. A fellebbezésnek a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal helyt adott.
Más szakértői vélemények szerint a ház összedőlésétől egyelőre nem kell tartani. Abban viszont mindenki egyetért, hogy statikai vizsgálatra mielőbb szükség van.
A toronyház lebontása és a romok eltakarítása a jelenlegi kalkulációk szerint mintegy félmilliárd forintba kerülne, míg a 18 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épület szerkezetének megerősítése - igaz, nagy szakmai felkészültséget igényel - akár 200 millióból is megoldható (bár ez az összeg a teljes felújítási költségnek csupán 35-40 százalékát jelenti). Az IMS technológiával készült épületek felújítására egyébként több, a gyakorlatban is kipróbált műszaki megoldás létezik.
Helyi ingatlanpiaci szakértők szerint tőkeerős befektető számára a ház felújítása - figyelembe véve a baranyai megyeszékhely jelenlegi lakáspiaci viszonyait - akár még jó üzletet is jelenthet. A pécsi önkormányzat a márciusra elnapolt per folytatásától azt várja, hogy ismét birtokon belülre kerül és tíz év után végre elmozdulhat a holtpontról a toronyház ügye.
K. ZS.