Jóllehet az adatok szervezetenként eltérnek, egytől egyig a francia ingatlanpiac fellendülését tükrözik. A vevők bizalmának visszatérésében nagy szerepet játszott a kamatlábak csökkenése. A javulás megfellebbezhetetlen bizonyítéka, hogy a régi lakások keresletének fizetőképességi mutatója (ami a munkanélküliség hatásával módosított vásárlóerőt, a kölcsönök kamatlábait, az állami ösztönzést és az árakat fejezi ki) sohasem volt ilyen magas: 158,2 ponton állt 1998 harmadik negyedében, szemben az egy évvel korábbi 150,5 ponttal (1992-ben 100 pontról indult). A szakértők előrejelzései szerint a piaci fellendülést nem követi majd a spekuláció, ami a kilencvenes évek elején kiváltképpen Párizsban volt jellemző. A párizsi közjegyzők kamarájának prognózisa alapján az árak a gazdasági növekedéshez igazodnak (ez 1998-ban 3 százalék volt) vagy némileg meghaladják azt.
A fellendülés egyértelmű a fővárosban (Párizsban tavaly 38 ezer régi lakást adtak el, szemben az előző évi 33 ezerrel), Lyonban és Nizzában, a kis vidéki városok viszont csak igazodnak az általános irányzathoz. Az FNAIM szerint csak a négy- vagy még több szobás lakások húzzák fel az árakat (ezek 8 százalékos ütemben drágulnak), míg a három- vagy kevesebb szobás lakások (amelyek a piac háromnegyedét adják) tartják az árszintet.
Egészében véve az új lakások iránti kereslet is növekszik. Az előző évek egyenletes fejlődését követően (1995-ben 63 ezer, 1996-ban 73 ezer , 1997-ben 81 ezer lakás talált vevőre) az építési vállalkozók 1998-as eladásai 90-91 ezer lakásra bővültek a Périssol kölcsöntörlesztési rendszernek köszönhetően. (A múlt évben az értékesített 90 ezer lakásból mintegy 50 ezret a Périssol révén vettek meg.) Ráadásul a nulla kamatlábú kölcsönöknek köszönhetően 144 ezer családi ház kelt el tavaly, 5,4 százalékkal több mint 1997-ben. Az idei trend még kérdéses, mivel az újonnan épült lakások vásárlóinak szánt Périssol kölcsöntörlesztési rendszert augusztus végétől a kevésbé kedvező Besson-rendszer váltja fel.
(LE FIGARO)
