Biztosíték hiányában nem kapnak hitelt a tulajdonosok

A társasházak felújításának önkormányzati támogatásáról az Amerikai Kormány Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) által rendezett, közelmúltban lezajlott konferencián olyan megoldási javaslatokat tárgyaltak meg a résztvevők, amelyek a tulajdonosok, az önkormányzatok, a kivitelezők és hitelezők együttműködésére épülnek. A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar lakosság harmada él társasházakban, amelyek a hazai lakásállomány egynegyedét teszik ki. A 70-es években épült lakótelepi, illetve a Budapest belvárosában lévő házak jó része alapos felújításra szorul. A felmérésből kiderül, hogy átlagosan 1,9 millió forintra lenne szükség a halaszthatatlan felújítási munkálatok kivitelezéséhez.
A fővárosi önkormányzati támogatási rendszerek vegyes képet mutatnak: kerülettől függően mások a feltételek és az igényelhető támogatások összege is eltérő. A felmérés szerint a társasházak megközelítőleg 70 százalékának van felújítási alapja és átlagosan 20 százalékuk jogosult állami törlesztési támogatású hitelre. A felújításra leginkább rászoruló épületek közül csupán 6 százaléknyi tudna élni ezzel a lehetőséggel.
A felújítások finanszírozásnak legtermészetesebb formája a bankhitel lenne. A bankszektor ilyen irányú tevékenysége egyelőre gyermekcipőben jár a szakértők szerint. A pénzügyi terheket elsősorban az önkormányzatok kénytelenek viselni, 1998-ban körülbelül egymilliárd forint áramlott ebből a forrásból a társasházakhoz. Pillanatnyilag csak az OTP Bank, a Takarékbank és a lakás-takarékpénztárak kínálnak a társasházaknak hitellehetőségeket. Az esetek többségében azonban ezeket biztosíték hiányában nem tudják felhasználni a házak tulajdonosai. Ezért az önkormányzatok feladatát a megkérdezettek a kezességvállalásban és a pénzügyi lehetőségeket koordináló információs irodák felállításában látnák.
(NAPI)