Újraéled a kubai ingatlanüzlet

A monacói székhelyű Real Immobiliaria egyike az első külföldi vállalatoknak, amelyek a kubai kormánytól engedélyt kaptak magánlakások építésére. A cég az első program keretében 31 apartmant létesített Havanna Miramar nevű előkelő negyedében, és valamennyi lakás egy éven belül elkelt. Most az Immobiliaria néhány háztömbbel odébb 71 apartmant és garzont épít légkondicionálóval, műholdas televízióval és uszodával. Egy garzon ára több mint 100 ezer dollár, egy háromszobás lakás pedig 400 ezer dollárba kerül.
A külföldi ingatlancégek a Kubába mind nagyobb számban áramló külföldi turisták és üzletemberek között próbálnak vevőket találni. Ezt írják elő a kormány építkezési engedélyei is. A Real Immobiliariaéihoz hasonló terveket hoz tető alá a Costa Habana kubai-spanyol konzorcium, a brit Beta Gran Caribe-csoport és a spanyol Nuevo Futuro Construcciones cég. Kiváltképp sürgősek a magánlakások azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek a kubai állammal a szigetországban létesített közös vállalkozásokba invesztáltak. (Hivatalos adatok szerint 340 ilyen jellegű vegyes beruházási terv tekinthető véglegesnek.) A külföldi partnerek vezetőit ugyanis eddig első osztályú szállodákban kellett elhelyezniük, így lakások vásárlásával hosszú távon tetemes költségeket takaríthatnak meg. Egy ideje azonban stagnál a külföldi beruházók beáramlása, így ezen ingatlanigények száma csökkenthet. A turizmus viszont nagy, feltáratlan ingatlanpotenciált rejthet magában. A szektor jelentősen növekszik: 1998-ban 18 százalékos volt ennek üteme. Ha a fejlődés így folytatódik, akkor idén 2 millió üdülő keresheti föl a karibi szigetországot, szemben az 1993-as 500 ezerrel.
A látogatókat 179 hotelben szállásolják el, amelyeknek 28 ezer szobája van. Némelyiket a kubai állam külföldi beruházókkal közösen építette.
Azoknak a turistáknak, akik viszont üdülőt szeretnének vásárolni, egyelőre még várniuk kell. Most az eddigi legnagyobb kubai ingatlanos közös vállalkozás e vevőcsoportot célozza meg. Egy kanadai beruházócsoport a következő tíz évben a Gran Caribe kubai állami vállalattal együtt 2 ezer lakást akar építeni a tengerpartokon. A költségeket 250 millió dollárra becsülik, azokat a partnerek fele-fele arányban állják. A terv megvalósításának 600 lakás létesítéséről intézkedő első szakaszát márciusban indítják be. Az építkezési vállalkozók úgy nyilatkoztak: a programot gondosan átvizsgálják, tekintettel az egyesült államokbeli Helms-Burton törvényre. Az ugyanis szankciókkal fenyegeti azon külföldi beruházókat, amelyeknek kubai ügyletei a Castro kormánya által kisajátított volt amerikai érdekeltségeket érintenek. Az ingatlanbefektetők azért is ügyelnek arra, hogy az amerikai törvények értelmében "tiszta" tulajdonnal üzleteljenek, mert számolnak a rendszerváltás lehetőségével. Ha ugyanis a szocialista rendszer összeomlik, a volt tulajdonosok visszatérítést követelhetnek. Amennyiben erre nem kerül sor, az ingatlanok értéke erősen megnövekedhet.
(HANDELSBLATT)