A tapasztalatok szerint a zalai erdővagyon jóval áron alul cserél gazdát, bár a legutóbbi időben kissé emelkedtek az árak. Pillanatnyilag a hektáronkénti néhány ezer forinttól kezdve a több ezer forintig kelnek el a területek. Az ár egyaránt függ a földterület nagyságától, az állomány fajtájától és a vágásérettségtől. Kelendő a tölgy és a bükk, az utóbbi időben az égert is keresik. Az igazgató szerint jellemző a birtokcentralizáció, ugyanis egyes tulajdonosi csoportok nagyobb mennyiségű erdőterületet vásárolnak fel. Előfordulnak kereskedelmi célú ügyletek is, a vágásra érett területeket megveszik, majd a faállományt jó pénzért értékesítik bel- és külföldön egyaránt. Van egy másik tulajdonosi kör is a megyében, amely várakozó állásponton van. Az ebbe tartozó birtokosok azt remélik, hogy az EU-csatlakozás nyomán az erdőterületük ára megsokszorozódik. A frekventált üdülőhelyeken (Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson) lévő erdőterületeket ára - amennyiben belterületté válnak - hektáronként a milliós nagyságrendet is elérheti.
A Zala Megyei Állami Erdészeti Szolgálat kezelésében 117 ezer hektárnyi erdőterület van, amelynek fele állami, másik fele magántulajdon. Ebből 24 százalék a tölgy, 16 százalék az akác, 14-14 százalék az erdei fenyő és a bükk, a többi lucfenyő, mézgaéger, fűz, és nyárfa. A szakemberek óvatos becslése szerint Zalában mintegy 14-15 ezer hektárnyi terület van külföldi kézben, ebből néhány ezer hektár az erdő. Az osztrák, német, olasz tulajdonosok még az új földtörvény életbe lépése előtt legálisan, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok tagjaiként jutottak az erdővagyonhoz.
INKOVICS ANDREA
