Ősparkos kúriát kínálnak Budapest közelében

A gödi szövetkezet által eladásra kínált ingatlanok közül a legfigyelemreméltóbb Göd belterületén, egy 33 882 négyzetméter összterületű ősparkban található, 1037 négyzetméter alapterületű, mintegy 200 esztendős, műemlék jellegű, földszintes kúria. Irányára a parkkal együtt 45 millió forint. Az épület 80 százaléka jelenleg üresen áll. A kúriában egykor lakásokat, étkezőt, konyhát alakítottak ki, a kéthelyiséges pincét pedig 200 embert befogadó tárgyalóteremként használták, illetve borkóstolónak volt berendezve. Az épület jelenleg is hasznosított részében három bérlő él, s a szövetkezet lakottan kívánja értékesíteni az ingatlant. A kúria például vendéglátóhely kialakítására alkalmas, de helyreállítása vagy átalakítása során be kell tartani a műemlékvédelmi hatóság előírásait.
A nem sűrűn beépített környezetben lévő kúria melletti két ingatlanát is el akarja adni a szövetkezet. A 6443 négyzetméteres telken lévő 1179 négyzetméteres alapterületű irodaháznak - amely egy 15 éve épült kétszintes szárnyból, valamint egy, a kúriával egyidős, nem műemlék jellegű, földszintes szárnyból áll - 45 millió forint az irányára. Egy másik, 5790 négyzetméteres telken álló, 900 négyzetméter alapterületű gépjárműjavító telep irányára 20 millió forint.
Szintén 20 millióért bocsátja áruba a szövetkezet a Szob külterületén, a településtől 600 méternyire található, 65 000 négyzetméteres, 2000 négyzetméteren beépített, közművesített majorját, ahol magtárak és egyéb mezőgazdasági kiszolgálóépületek találhatók. Egy Szokolya külterületén, belterülettel határosan elhelyezkedő, 1512 négyzetméteres, 1000 négyzetméteren beépített, korábban gép-, valamint állattartó telepként használt majort 10 millió, egy beépítetlen, 10 838 négyzetméteres majort pedig 2 millió forintért kínálnak.
A szövetkezet elődje 1986-87 idején évi 2 milliárdos árbevételt és 140 milliós nyereséget ért el, s ezer tagja mellett még nyolcszáz alkalmazottat foglalkoztatott - tudtuk meg Ács Sándor jelenlegi főkönyvelőtől. A mezőgazdasági alaptevékenység a rossz termőhelyi adottságok miatt akkor sem volt jövedelmező, így a szövetkezetet lényegében szerteágazó tevékenységet folytató - például öntödét, építőipari részleget, elektronikai, tűzvédelmi anyagokat gyártó üzemeket magában foglaló - melléküzemág-hálózata éltette. A kárpótlási, valamint az új szövetkezeti törvény adta lehetőségek következtében a szövetkezet 1992-től bomlásnak indult. A tagok folyamatosan kivitték az üzemeket, a földeket, így a gazdaság fokozatosan felszámolta tehenészetét, juhászatát, csirkenevelő valamint növénytermesztési ágazatát is. Két évvel ezelőtt a szövetkezetnek már egy négyzetméternyi termőföldje sem volt - egykor 2000 hektárnyi szántóval rendelkezett -, s ettől kezdve a megmaradt ingatlanok bérbeadásából, illetve eladásából próbálta fenntartani magát. Ma már a potenciális bérlők is inkább megvásárolnák az ingatlanokat. A szövetkezet így a 24 tag - akik közül már csak tíznek tud munkát adni - s a mintegy 130 külső üzletrész-tulajdonos felhatalmazása alapján utolsó ingatlanait is értékesíti. A szövetkezetnek az eladandó ingatlanokon kívül más vagyontárgya már nincs, mint ahogyan komoly tartozása sem, hiszen az eddigi ingatlanértékesítésből befolyt összegeket a tartozások kiegyenlítésére fordította.
(NAPI)