Egy újabb debreceni park alapításához a Debreceni Universitas Kht. nyert jogot. Ez a park az egységes egyetem megalakulása folytán már Agrárcentrumnak nevezett korábbi Debreceni Agrártudományi Egyetem növénynemesítő telepének 25 hektáros területén létesülne. A cél az, hogy itt a mezőgazdasághoz valamilyen módon kötődő kereskedelmi, szolgáltató-termelő cégek telepedjenek meg. Jelenleg hét olyan vállalkozás van, mely szándéknyilatkozatban jelezte érdeklődését.
Szintén Debrecenben hozhat létre logisztikai szolgáltató központot és ipari parkot a Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. A cég telephelyén - amely a leendő park alapja - már ma is működik egy logisztikai bázis raktárakkal, vámraktárral, vámhivatallal, bankfiókkal, őrzött kamionparkolóval és kiegészítő létesítményekkel. A telepen jelenleg kilenc cég tevékenykedik, köztük szállítási, gépjármű-forgalmazó vállalkozások, elektronikai cikkeket összeszerelő üzem. Az ipari park kialakításához itt egy 20 hektáros terület áll rendelkezésre, amelynek ma a negyede van beépítve. A kft. elképzelései szerint akár építhetne a jelentkezők igényeinek megfelelő csarnokokat, de azokat a majdani betelepülők is létrehozhatják. Már vannak érdeklődők az új ipari park iránt, a terület jellegéből adódóan elsősorban kereskedők és szolgáltatók, de termelő vállalkozások is helyet kaphatnak itt.
A harmadik új park létesítésére Polgár városában nyílik lehetőség. Az épülő M3-as autópálya leendő végpontjának közelében lévő 31 hektáros területen a Polgár-Invest Ingatlanfejlesztő, Befektetésszervező és Szolgáltató Kft. elképzelései szerint három nagyobb egységből állna a park. Az egyiken kiskereskedelmi egységek és irodaépületek kapnának helyet, a következőn nagykereskedelmi egységek és raktárak, a harmadikon pedig termelő tevékenységet végző vállalkozások.
Két másik új ipari park nem a megye területén létesül, de kialakítója hajdú-bihari székhelyű vállalkozás. A Kabai Cukorgyár Rt. megvásárolta, majd - mivel termelőkapacitását Kabára koncentrálta - két, illetve másfél évvel ezelőtt bezárta a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyárat. Mindkét helyen települési szövetséggel, illetve vállalkozási övezettel együttműködve közös újraiparosítási programot dolgoztak ki, amelynek nyomán Mezőhegyesen több mint 10 kisvállalkozás körülbelül 100, Sarkadon pedig 24 vállalkozás mintegy 200 főt foglalkoztatva működik a kvázi inkubátorházként funkcionáló hajdani cukorgyárak területén. E helyszíneken sok új infrastrukturális beruházásra nincs szükség, hiszen a gyártelepeken a feltételek megvannak akár a nagy energiaigényű termelőtevékenységek folytatásához is. A Kabai Cukorgyár nem ragaszkodik az ipari parkok üzemeltetéséhez, elképzelhetőnek tartják, hogy azt más befektetőnek vagy önkormányzatnak adják át.
(NAPI)
