A bérbeadásból származó bevételt Várhelyi Béla szerint veszélyes apasztani, ugyanis pontosan a megyeszékhely, Salgótarján az a város, ahol mára a teljes társasházállomány felújításra szorul. A hetvenes években indult tömeges lakásépítések eredményeként létrejött épületek állapota egyszerre romlott le, a legrosszabb állapotban azok vannak, melyeket 1990 táján értékesített az önkormányzat. Ezekhez a lakásokhoz ugyan olcsón hozzá lehetett jutni, azonban mára az elmaradt felújítások halmozottan jelentkeznek.
Elvileg már el kellett volna végezni a liftek nagyjavítását és a tetőszigetelések is több helyütt évek óta gondot jelentenek. Az utóbbi időben a Beszterce-lakótelepen, valamint a Pécskő úton is egyre több házon láthatók az újravakolás szükségességének jelei. Emellett a víz keménysége miatt nyolcévente cserélni kellene a melegvizes csőrendszert is. A közös helyiségek bérbeadása erre részben fedezetet biztosíthat, ám az adóztatás mértéke miatt több helyen is csökkenteni kellett a bérleti díjat, annak érdekében, hogy a bérlő bennmaradjon. Várhelyi Béla szerint az a tendencia, hogy a bérlők, az irodák, az üzletek a külvárosba szorulnak.
A lakásállomány egésze Salgótarjánban és Bátonyterenyén van a legrosszabb állapotban, ezt követi Szécsény, Balassagyarmat, illetve Pásztó, ahol később, így korszerű technológiával épültek a lakások. A helyzet azonban itt sem sokkal jobb, Balassagyarmaton például a távfűtéssel vannak vissza-viszszatérő problémák.
A lakásszövetkezeti társulás, az egy tömbben lévő lakások kezelése Várhelyi szerint itt még gyermekcipőben jár. A tömblakások jelentős részének, mintegy harmadának ugyanis még ma sincs az adóhatóság szerint is törvényes működést biztosító képviselete. Ennek eredménye az is, hogy az utóbbi években Salgótarjánban, Pásztón és Mátranovákon megszaporodtak azok a bűncselekmények, melyeknél a közös költségből több százezer forint tűnt el, a lakóközösség viszont többnyire még feljelentést sem tett, hanem megegyezett a részletekben, több év alatt történő visszafizetésről.
TA. L.
