Várat magára az áttörés a szociális bérlakásépítésben

A kilencvenes évek elején megkezdődött lakásprivatizáció jelentősen csökkentette az önkormányzati bérlakások számát. Arányát egyes szakértők a teljes hazai állomány 10, míg mások 6 százalékára becsülik, amely az uniós országok 38-40 százalék körüli átlagához képest meglehetősen alacsony. Ezt ellensúlyozandó már az elmúlt években indultak kormányzati és önkormányzati kezdeményezések az országban, ezek azonban tőkehiány miatt nem, vagy jobb esetben a tervezettnél jóval hosszabb idő alatt valósultak meg.
A kormányzat által támogatva indult el több mint három éve az a szociális lakásberuházási kezdeményezés, amely Jóléti Építő Program néven vált ismertté és amelynek keretében a fővárosban és néhány vidéki településen 120 lakás felépítését tervezte a feladattal megbízott, hasonló nevű közhasznú társaság. A program - melynek megvalósítását a korábbi kabinet 120 millió forinttal támogatta - célja az alsó középrétegnek, valamint a speciális helyzetű (nagycsaládos, állami gondozott családos, egészségkárosodott vagy fogyatékos személyeket gondozó) fiatal családok kedvezményes áron való otthonhoz juttatása, illetve minőségi lakáscseréjük segítése.
A modellértékű program mindennek a megvalósításához az állami támogatás mellett a helyi önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek együttműködésére támaszkodik. Ennek kézzelfogható eredményeként az egyes programokhoz az érintett önkormányzatok ingyenes vagy kedvezményes telekkel, a gyártó, kereskedő cégek 15-30 százalék árengedménnyel építőanyaggal, a szociális helyzet és a kritériumok alapján kiválasztott családok, valamint a közhasznú munkások pedig ingyenes munkával járulnak hozzá. E felajánlások nyomán a piacinál akár 30-40 százalékkal olcsóbban hozhatók tető alá az új otthonok - állítja László András ügyvezető igazgató. A társaság a főváros III. kerületében eddig 72, míg Ajkán, Sümegen, Győrben összesen 36 lakást épített fel, 12-nek pedig Pomázon jelenleg is folynak, és várhatóan nyáron fejeződnek be a munkálatai. A felépült új otthonok mérete 68 és 90 négyzetméter között, átlagos négyzetméteráruk pedig Budapesten 115 ezer, míg vidéken 92 ezer forint körül van.
A hátrányos szociális helyzetből adódó lakásgondokat több fővárosi és vidéki önkormányzat is megpróbálja enyhíteni. Egerben például a lakásprivatizációból befolyt pénzből alacsonyabb színvonalú, minimális ellátottságú cserebérlakások építésével és adósságkezelési programmal próbálnak segíteni a hátrányos helyzetű családokon és azokon, akiknek több százezer forintos a díjhátralékuk. Eddig négy ilyen alacsony díjú lakás készült el és újabb hatnak idén kezdődnek el a munkálatai - tudtuk meg Gyula Zoltán alpolgármestertől.
Székesfehérváron az elmúlt két évben két ütemben 104 bérlakás felépítését finanszírozta az önkormányzat. Ezek a néhány ezer forintos havi díjú, ideiglenes otthonok a fiatal, lakás nélküli családokat segítik azzal, hogy az alacsony bérleti díj mellett kötelezik őket lakás-előtakarékossági szerződés megkötésére. A fehérvári tervek között szerepel olcsó kivitelű, viszonylag kis rezsijű lakások építése is az alacsony jövedelmű családok számára. Ennek a programnak a beindítását a kormányprogram életbelépésével összhangban tervezik.
Kapuváron eddig elsősorban az önkormányzati tulajdonban maradt bérlakások korszerűsítésére, felújítására koncentráltak, de szeretnének újakat is építeni és a kényszerbérleteket megszüntetni. Kaposváron tavaly elkezdődött a belső, régi városrészek felújítása. A rekonstrukció során új arculatot kapnak a belváros lakásai is, melyek lakói közül - az egyre növekvő fenntartási költségek miatt - már jelenleg is számosan költöznének kisebb rezsijű otthonba. Számukra indította el az önkormányzat bérlakás-építési programját, melynek keretében olcsóbb kategóriájú (hidegpadlós, egyszerű burkolatú) lakásokat épít. Jelenleg 12-nek az előkészítése folyik, ezek várhatóan az év végére tető alá kerülnek és cserelakásként szolgálnak majd a díjfizetéssel küszködő családok számára.
Veszprémben, Pápán a volt szovjet laktanyák, tiszti lakások felújításával és bennük lakások kialakításával enyhítettek a bérlakásgondokon. E bérleményeket egyrészt a nagycsaládosok, másrészt a lakásra gyűjtő fiatalok vehették bérbe; kedvezményes havi díjért, saját otthonuk megteremtéséig, maximum négy-öt évig. Ehhez hasonló kezdeményezések a fővárosban és vidéken is mind gyakoribbak, mint ahogy az is, hogy - miként például Püspökladányban, ahol ugyan az igény és a testületi szándék megvan a bérlakáshelyzet javítására - a hiányzó tőke akadályozza a megvalósítást.
SZILÁGYI ETA