A tervek szerint 2000-től érték alapján kell fizetni

Az építmény- és telekadó, valamint a magánszemélyek kommunális (lakás-) adója 1990 óta a fővárosban a kerületek hatáskörébe tartozik, és mint egyik fontos bevételi forrásuk mértékéről (a törvény szabta határokon belül) maguk döntenek. Ennek eredményeként a 23 budapesti kerület között kirívó különbségek vannak az egyes adónemek nagyságában. Amíg például a maximális (évi 900 forint/négyzetméter) építményadót több kerületben is bevezették az elmúlt években, addig van olyan önkormányzat, amely a magánszemélyek esetében mindössze évi 50 forint/négyzetmétert vetett ki a nem lakás célú építményekre és akad olyan kerület is, ahol a múlt év végéig nem éltek ezzel az adófajtával.
Az építési telkeknél az adó felső határát a törvény 1996-tól évi 200 forint/négyzetméterben húzta meg. Amíg ennek bevezetésével például az I. kerületi testület a foghíjak beépítését szorgalmazta, addig néhány kerületben mindeddig nem vetették ki ezt az adónemet. A többi kerületben a magánszemélyek általában a telekadó szempontjából is kedvezményezett helyzetben vannak, a vállalkozásokat azonban többnyire a megengedett felső határon adóztatják az önkormányzatok, míg a lakás céljára szolgáló épületek után - néhány kerület kivételével - nem vagy csak kedvező mértékű adót kell fizetni.
Mindez a "sokszínűség" azt eredményezte, hogy napjainkban a főváros 23 kerületében legalább 15-féle építmény- és telekadó-szabályozás érvényes, ami nehezen áttekinthető és nem mindig igazságos, hiszen gyakran azonos mértékű adót fizet egy egyszerűbb és egy luxuskivitelű épület tulajdonosa, mivel jelenleg az adó alapjául az ingatlan alapterülete szolgál. Van rá példa, hogy hasonló nívójú és méretű ingatlan után dupla adót kell leróni ugyanannak az utcának az egyik, mint másik oldalán - állítják a fővárosi javaslatot készítő szakemberek. A javaslat keresztülvitelét - néhány kerület ellenállásával szemben - megkönnyíti, hogy egyrészt az elmúlt évtől egy törvénymódosítás eredményeként a kérdésben a kerületeknek csak véleményezési és nem vétójoguk van, ugyanakkor a fővárosnak törvény biztosította joga, hogy magához vonja a kerületektől valamely adó beszedését.
A rövidesen a fővárosi közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint az új, vagyoni típusú, az ingatlanok forgalmi értékén alapuló építmény- és telekadó mértékének megállapításánál olyan korrekciós tényezőket vesznek majd figyelembe, mint az ingatlan helye, állaga, kora, majd így kerületenként kialakítják az egy négyzetméterre vonatkozó alsó és felső értékhatárokat. A tervezet szerint az alsó ingatlan-értékhatár 8-10 millió forint körül lesz, így ez alatt nem kell majd adót fizetni. Az érintett önkormányzatoknak ezen értékhatárok között kell majd elvégezni a konkrét értékbecslést és megállapítani a befizetendő adó mértékét, ami a tervezet szerint a főváros kasszájába folyik be, de abból a kerületek is részesednek.
Az új rendszer - Atkári János, a javaslat előterjesztője szerint - a jelenleginél nemcsak igazságosabb, de jóval hatékonyabb is lesz, így a kerületek bevételei nem csökkennek majd. Ezt támasztja alá, hogy a kidolgozott több mint húsz variáció mindegyike a mostaninál jóval nagyobb adóbevétellel számol. A tervezetet a kerületi önkormányzatok megkapták véleményezésre. A véleményük megoszlik, hiszen néhány budai kerület azt fontolgatja, hogy amennyiben nem születik az összes kerület számára megnyugtató megállapodás a kérdésben, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul.
Juhos Katalin, a XI. kerület polgármestere lapunknak elmondta: egyrészt azt kifogásolják, hogy miközben a feladatok - az ingatlanok értékbecslése, az adó megállapítása, beszedése - továbbra is a kerületekre hárul, addig a felhasználás jelentős (eddig nem tisztázott) része a fővárost illeti meg, másrészt az önkormányzatiság elve is sérül azáltal, hogy a főváros "beleszól" a helyi adópolitikába és az utolsó pénzforrásokat is megpróbálja elvenni. A kerület esetében az elmúlt évben mindössze 50 millió forint folyt be építmény- és telekadó címén, mivel például a telek esetében eddig nem élt a testület a törvény biztosította maximális adómérték kivetésének lehetőségével, és ez év januártól az építményadót is mindössze évi 450 forint/négyzetméterre emelik, ami továbbra sem vonatkozik a magángarázsokra.
A tervezetet december közepén már tárgyalták a főváros és a kerületi önkormányzatok képviselői. A megbeszélésen - ahol számos kritikai észrevétel is elhangzott - a főpolgármester-helyettes szerint a kerületi önkormányzatok többsége a javaslatot pozitívan értékelte, így várhatóan további közös egyeztetések és kompromisszumok, valamint a fővárosi közgyűlés döntése után a fővárosi illetékhivatal, a kerületi adóhivatalok, földhivatalok bevonásával elindulhat a szakmai háttér kialakítása, amelynek eredményeként 2000. január 1-jétől bevezethető lesz az egységes, a főváros egész területét érintő új ingatlanadó-rendszer.
SZ. E.