Illetékköteles apport, szigorodó lízingfeltételek

Kedvező, a magánszemélyeket ez év elejétől érintő adóváltozás, hogy enyhült az a szigorú feltételrendszer, amely a lakáscserét pótló lakóingatlan-vásárlásra vonatkozik. Ennek megfelelően a magánszemélyeknek lakásvétel esetén - amennyiben előző otthonukat a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül értékesítik - illetékként a megvásárolt és az eladott lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözetét kell leróniuk. Mostantól a módosítás alapján azonban a korábbiakkal szemben nem kell azt vizsgálni, hogy a magánszemély hány lakóingatlan tulajdonjogával rendelkezik, mint ahogy azt sem, hogy hány alkalommal él a kedvezmény lehetőségével.
Amennyiben azonban egy éven belül több lakást értékesít, illetve vesz, a fizetendő illeték alapját képező értékkülönbözet kiszámításánál minden egyes lakásvásárlással szemben csakis egy, a vásárlást megelőző vagy követő értékesítést lehet figyelembe venni, amely lehet a számára legkedvezőbb illetékalapot jelentő vásárlás is.
A jogszabály ugyanakkor szűkítette a kedvezményezettek körét: a mostani módosítás alapján a kedvezmény kizárólag a magánszemélyekre vonatkozik, és jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a korábbiakkal szemben már nem élhetnek vele. Mivel azonban az alaprendelet tavaly január 1-jétől hatályban van, az idei módosítást is akkortól kell alkalmazni, vagyis aki a meglévő korlátok miatt az elmúlt évben nem élhetett a most bevezetett kedvezménnyel, idén megfelelő igazolások bemutatásával kérheti a kedvezmény szerinti illeték utólagos megállapítását.
A lakáscseréhez kapcsolódó idei változás, hogy az ingatlanok értékkülönbözete után megállapított illetéket a lakást cserélőknek olyan arányban kell megfizetniük, mint amilyen arányt az általuk megszerzett otthon forgalmi értéke képvisel a cserében részt vevő lakások együttes forgalmi értékének összegében.
Az illetéktörvény - összhangban a kormány lakásprogramjával - támogatja a fiatalok első lakáshoz jutását. Ez a rendelkezés, amely már tavaly év elejétől hatályba lépett, idén szintén módosult. Míg tavaly első lakást szerzőnek minősült az a fiatal is, aki 18. életéve előtt már ugyan rendelkezett lakástulajdonnal, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányaddal vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal, de azt közben értékesítette, addig a módosított jogszabály kimondja: aki egyszer már, függetlenül korától, részesült az illetékkedvezményben, nem tekinthető első lakást szerzőnek. (Ez a kedvezmény a 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalokat érinti, olyan módon, hogy a jövendő otthonuk megszerzéséért fizetendő illeték 50 százalékáig, de legfeljebb 40 ezer forintig illetékkedvezményt kapnak, a vásárolt otthon értéke azonban nem haladhatja meg a 8 millió forintot.)
Az illetéktörvény 1999-es módosítása érinti a termőföldet is. Ez a változás azt jelenti, hogy a korábbi, a termőföld (szántó, szőlő, gyümölcsös, erdő, halastó) megszerzéséhez nyújtott illetékkedvezmény - amely öröklés és ajándékozás esetében 50, míg visszterhes földszerzésnél 75 százalékos illetékkedvezményt jelent - csak a termőföldterületre terjed ki, az azon lévő épületet nem érinti.
Az illetéktörvény változása szigorítja az ingatlanlízingelési tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket. A vállalkozó azt a tényt, hogy ingatlanok lízingjét fő tevékenységként végzi, a statisztikai jelzőszámmal, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetség nyilatkozatával igazolja. A mostani módosítás szabályozza az igazolással kapcsolatos eljárást, valamint meghatározza a lízingszövetség nyilatkozatának érvényességi idejét is, miközben bevezeti az ideiglenes igazolás intézményét. Ennek lényege, hogy mivel az ingatlanforgalmazást (lízingelést) végző kezdő vállalkozónak az illetékkötelezettség évében a lízingszövetségi nyilatkozat kiadásához szükséges feltételek (árbevétel, mérlegbeszámoló stb.) nem állnak rendelkezésére, arról kell nyilatkoznia, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százaléka ingatlanok pénzügyi lízingjéből vagy 75 százaléka ingatlan- és gépjárműlízingből származik majd. E nyilatkozat alapján megkapja az ingatlanszerzési kedvezményt. Ám ha a következő év június végéig nem szerzi be az említett igazolásokat, a kedvezményt elveszíti. Ezzel a jogszabály-módosítók azt az elterjedt gyakorlatot akarják megszüntetni, hogy számos vállalkozó az ingatlanforgalmazási (lízing-) tevékenységet csupán azért veszi be működési körébe, hogy a saját hasznosításra szánt ingatlan illetékét ezáltal csökkenthesse.
Január 1-jétől megszűnt a cégbe apportált ingatlanok illetékmentessége is, eddig ez a PM szakembere szerint a cégek megkülönböztetését eredményezte és sértette a pénzügyi semlegességet is. A tevékenységhez, a működéshez szükséges ingatlanhoz korábban ugyanis a társaságok egy része illetékmentesen (apportként), míg más cégek illetékfizetés mellett (adásvétel útján) juthattak hozzá. A jövőben ez a tranzakció is visszterhes vagyonszerzésnek számít, így az apportálónak a bevitt ingatlan értékének megfelelően 10, illetve lakástulajdon esetén 4 millió forintig 2, efölötti értéknél pedig 6 százalékos illetéket kell lerónia. Idén január 1-jétől a társaságok megszűnése esetén ugyancsak megszűnt a tagok között felosztott, felhalmozott (induló vagyonrészen felüli) ingatlan vagyon illetékmentessége is.
Szintén változott a külföldiek ingatlanszerzését szabályozó 1996-os kormányrendelet. Ennek módosítását az tette szükségessé, hogy a korábbi szabályozás nem volt teljesen összhangban a Magyarország és az Európai Unió közötti társulási megállapodással. A módosítás szerint az EU-tagországok állampolgárainak, ha nálunk önálló vállalkozóként megtelepszenek, joguk van ahhoz, hogy gazdasági tevékenységükhöz, ha szükséges - mezőgazdasági és erdőgazdasági, valamint védett földterületek kivételével -, ingatlant szerezzenek, béreljenek és értékesítsenek. A jogszabályváltozás szerint a jövőben az önálló külföldi vállalkozó letelepedésénél az illetékes engedélyező hatóság már csak azt vizsgálja, hogy a vállalkozás működése ténylegesen igényli-e a szóban forgó ingatlant, és ha igen, ki kell adni megszerzéséhez az engedélyt. A vállalkozás megszűnése esetén azonban az érintett külföldi egy éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni vagy a tulajdonjog további fenntartását az érintett hivatalnál az egyéb jogszabályi feltételek mellett kérni.
SZILÁGYI ETA