Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A híres kaliforniai Palo Altótól a nem kevésbé nevezetes indiai Bangalore-ig a világ minden táján megtalálható technológiai központok új vállalkozói sokáig azt gondolták, hogy az internet világának második nagy cégalapítási hullámában elég kitalálniuk egy ingyenesen használható szoftvert (keresőt, fájlmegosztót, akármit), hozzáadni az egyre olcsóbb hardvereket (szerver- és tárolókapacitást), feltenni az egészet az internetre mint ingyenes terjesztési hálóra, és máris kész a vállalkozás, és imhol dőlni fog a pénzt. Eltelt néhány év, és most úgy tűnik, az úgynevezett web 2.0-s cégek többségének alapítói nem tudják igazi üzletté fejleszteni ötleteiket: vállalkozásuk nem fog át elég széles fogyasztói kört, bevételt, és nem képes profitot termelni. Kétségtelen tény, hogy a korábbinál sokkal könnyebben, olcsóbban lehet ma tudományos kísérleteket folytatni, de ez nem tévesztendő össze egy komoly vállalkozás létrehozásával – idézi a helyzetet jellemző Rob Shurtleffet, a Divergent Ventures tőketársaság ügyvezető igazgatóját a Business Week.
Az idei év sok új internetes vállalkozásnak elhozza az igazság pillanatát, amikor az alapítóknak be kell látniuk, hogy nem az ő elképzeléseikből fejlődik ki az új Yahoo Inc. vagy Google Inc. Számos olyan kisvállalat harcol a túlélésért, amely video- és fotómegosztási szolgáltatást nyújt, vagy közösségi site-ot üzemeltet, de egyre nyilvánvalóbb, hogy az elmúlt év két nagy durranása ezeken a szakterületeken, a YouTube Inc. és a MySpace Inc. inkább kivételek, mint a sikertörténet receptjei.
A bajok forrása a régi: az ördög a részletekben van – értsd: elindítani egy céget, az talán nem kerül sokba, de működtetni, az már igen. Egy webszolgáltatás néhány százezer dollárból feláll, de ahhoz, hogy nyereségtermelő vállalattá váljon, 15 millió dollártól 25 millióig terjedő befektetésre van szükség. Ennyibe kerül a megfelelő infrastruktúra kiépítése, a technológia fejlesztése és a bevételt hozó terjesztés fenntartása. A legfőbb költségelem a munkaerő. Előbb-utóbb minden garázsvállalkozás alapítói beleütköznek abba a gondba, hogy hiába dolgoznak reggeltől estig, nem tudnak felelni minden e-mailre, nem tudják bevezetni mindazokat a szolgáltatásokat a portáljukra, amelyeket elképzeltek. A 4INFO nevű mobil keresőszolgáltatást nyújtó cég – amely sporthíreket, időjárás-jelentést, a helyi vendéglők listáját és ehhez hasonlókat kínál a mobiltelefon-tulajdonosoknak – 16 milliós kezdőtőkét tudott összekalapozni, ami elég soknak tűnik, amíg csak tucatnyian dolgoztak a cégnél. Ma már 31-en vannak, ami még mindig nem sok, de a bérköltség majdnem havi félmillió dollár, ami 60 százalékkal több a tavalyinál.
Az infrastruktúra becsapós dolog. Látszólag filléres kiadást jelent, hiszen a hardverek egyre olcsóbbak. Igen ám, de ez csak kicsiben igaz. Amíg az induló vállalkozás programjai elfutnak valamelyik adatközpontban egy bérelt gépen, nincs gond, ám ha nőnek az igények, akkor már saját rendszert kell építeni, méghozzá megbízhatót, strapabírót, ami viszont nem kevés pénzbe kerül. A FeedBurnes Inc., amely blogíróknak biztosít publikálási lehetőséget, nemrégiben költötte el 10 millió dolláros alaptőkéje 20 százalékát adatkezelő rendszere fejlesztésére.
És végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a hirdetési költségeket. Még a legolcsóbb internetes reklámkampány is igen húzós tud lenni. Becslések szerint egy kezdő vállalkozásnak idén húszezer dollárt kell költenie egy-egy világméretű kampányra, ami négyszerese az egy évvel ezelőttinek.
