– Milyen a digitális írástudás helyzete Magyarországon nemzetközi összehasonlításban?
– Csak azt tudom elmondani, hogy az oktatatásban milyen, magunkhoz képest. Négy-öt évvel ezelőtt készült egy felmérés, akkor a tanárok három százaléka használta a tanítási-tanulási folyamat során a számítógépet valamilyen feladatra. Tavaly ez az arány 30 százalék felett volt, ami hihetetlen előrelépés. Nemcsak a növekedés mértéke biztató, hanem az is, hogy egyre több pedagógus felfedezte: az informatika alkalmazása jelentősen segíti a munkáját. Hogy egy tanár mennyire innovatív ezen a területen, mennyire látja fontosnak az informatika használatát, az nem függ attól, hogy mennyi ideje van a pályán vagy hogy mennyi idős. Talán meglepő, de a kezdő tanárok, akik még nem töltöttek el tíz évet a pályán, valamivel kisebb arányban használják a számítógépeket, mint rutinosabb kollégáik. A szakemberek szerint ez azért lehet, mert a pályakezdőket még jobban leköti, hogy mit és hogyan tanítsanak.
– Mit fog ezért kapni a fiatal pedagógusoktól! Na de a világ áhítattal csodálja, hogy a számítógépes ellátottság milyen jó Magyarországon. Vagy nem?
– Egy európai felmérés szerint uniós éllovasok vagyunk, azaz kevés tanuló jut egy számítógépre.
Kevésbé dagaszthatja keblünket a honfigőg, ha megvizsgáljuk e számítógépek életkorát, technikai paramétereit.
– Érdekes, pedig az előző oktatási miniszter már-már mániákusan erőltette az informatikai fejlesztéseket az iskolákban. Minden rendben van ezen a területen ön szerint?
– Az, hogy a tanárok számítástechnikai ismeretei, a számítógép-használat aránya az előző kormányciklus alatt megtízszereződött, többek közt Magyar Bálintnak köszönhető. Az, hogy viszonylag komoly gépparkkal rendelkeznek az iskolák, javarészt a két ciklussal korábban kiharcolt 1996-os sulinetes laborszállításoknak is köszönhető. És persze azoknak az intézményvezetőknek, akik kigazdálkodták az új eszközök árát szűkös költségvetésükből.
– Hát igen, az több, mint tizenegy éve volt. A legerősebb gépek 400 megahertzes Pentium II-esek lehettek. Ma a 2005-ben bevezetett „informatikai normatíva” alapján szerezhetik be az oktatási intézmények az eszközeiket. Ez megfelelő forrás ön szerint?
– Nem tisztem ezt megítélni. Nagyobb baj talán, hogy egyfajta olló nyílhat a különböző iskolatípusok között. Sok általános iskola és gimnázium nem részesedik a szakképzési hozzájárulásból befolyó összegekből, míg a szakiskolák és szakközépiskolák igen. Persze nem az utóbbi a baj, mert legalább ezek az intézmények képesek fejleszteni a gépparkjukat, hanem az, hogy az előzőeknek is égető szükségük lenne a fejlesztésekre.
– Ha ehhez még hozzátesszük, hogy amikor elindult az informatikai normatíva rendszere, az egy diákra igénybe vehető összeg 4550 forint volt, míg az idén már csak 3500 – amiből ráadásul 500 forint erejéig az iskolai adminisztrációs program üzemeltetésére, fejlesztésére lehet vagy kell költeni –, akkor nem lehet rózsás a helyzet. Még ha a Microsoft szerint nem is ennyire borús a kép, azt azért láthatják, hogy a magyar oktatásra ráfér a támogatás. Hogyan próbálnak segíteni?
– A Partners In Learning – társ a tanulásban program célja a digitális írástudás és a számítógéppel támogatott oktatás elterjesztése. A program keretében több fronton is próbálunk segíteni. Az egyik a Jövő háza – Jövő iskolája kezdeményezés, amelyben tavaly január óta sikeresen működünk együtt a Jövő háza központtal azzal a szándékkal, hogy lehetőséget nyújtsunk pedagógusoknak és diákoknak egy újfajta tanítás és tanulás megismeréséhez. Egy olyan pedagógiai műhely kialakítása volt a célunk, amely szoros szakmai együttműködést tart fenn az ide látogató pedagógusokkal. A Jövő iskolája pedagógiai műhelyként májustól júniusig egynapos ingyenes tanár-továbbképzési programokat indít az érdeklődő tantestületek számára, amelyen elsősorban tanulásszervezési módokba, munkaformákba, módszerekbe nyújt betekintést, valamint bemutatja a pedagógusok munkáját segítő informatikai eszközök, szoftverek és a digitális tananyagok használatát.
– Nem nehéz elképzelni, milyen áhítattal nézhetik a pedagógusok a számukra szinte elérhetetlen eszközöket. Milyen digitális tananyaggal ismerkedhetnek meg a tanárok?
– Egy másik konkrét segítség a 101 ötlet innovatív tanároknak című könyv, amelyet a Jedlik Oktatási Stúdióval közösen jelentettünk meg. A kötet egyfajta segédanyag a hazai pedagógusok számára, 101 rövid, könnyen megvalósítható feladatot tartalmaz a tanítás színesítéséhez, bemutatja a modern it-eszközök és -programok használhatóságát a mindennapi oktatásban. A könyv elsősorban nem az informatikatanárok számára, hanem inkább azon pedagógusoknak készült, akik hajlanak az innovatív eszközök oktatásban való alkalmazására és akik készek az új eszközök, ötletek kipróbálására.
– A könyv kiadásakor, 2005-ben ön azt nyilatkozta: bízik abban, hogy ennek a kiadványnak a segítségével tovább bővülhet az innovatív tanárok közössége Magyarországon. Ez – mint láttuk – teljesült. De hogyan fogadta a szakma a könyvet?
– Pozitívan. Nemzetközileg is sikeres lett a kiadvány, tavaly kiadtuk angol nyelven is, 2006 májusától weben is elérhetővé vált, így az érdeklődők az ötleteket megtalálhatják az Innovative Teachers Networkön, azaz a www.itn.hu oldalon is. Hozzá kell tennem, hogy maga a könyv csak egy nagyon kis szelete támogatói szerepvállalásunknak. Meg kell említenem a Tiszta szoftver programot, ahol a magyar kormány és a Microsoft közötti együttműködés értelmében az összes magyarországi akkreditált felsőoktatási intézmény valamennyi nappali, levelező és esti tagozatos hallgatója és valamennyi főállású, illetve szerződéses oktatója és dolgozója jogosult a Windows Vista Upgrade és Office 2007 szoftverek használatára az intézmény – vagy a hallgatók és oktatók esetében saját otthoni – számítógépén. A közoktatási intézményekben használt munkaállomásra, valamint az általános és középiskolai pedagógusok saját számítógépeire ugyancsak biztosítjuk a Microsoft legújabb operációs rendszerét és irodai programcsomagját.
– Ha már a legtöbb, az oktatásban használt számítógép enyhén szólva sem Vista Ready, legalább a pedagógusok felkészültek az új szoftverek használatára?
– Egy részük minden bizonnyal. Az Informatika-számítástechnika Tanárok Egyesülete és a Microsoft Magyarország megkezdte 2200 pedagógus felkészítését a Windows Vista és az Office 2007 használatára. A képzés első lépéseként február 3-án a Microsoft referenciaiskolájának, a budapesti Jedlik Ányos Gimnáziumnak és tanárainak segítségével az egyesület kétszáz vezető oktatója vett részt egy egész napos informatikai képzésen. A további önálló tanulást a képzés portálján található letölthető anyagok, a kiosztott tankönyvek és a résztvevőkhöz eljuttatott dvd-k segítik. A vezető oktatók február végén számoltak be tudásukról egy webes vizsgáztatórendszer segítségével, ezt követően pedig megkezdték további kétezer általános, valamint középiskolai informatikatanár képzését. Reményeink szerint hamarosan diákok tízezrei ismerkednek meg a legfrissebb operációs rendszerrel és irodai alkalmazással, ezáltal tökéletes felkészítést kapva jövőbeni munkahelyük it-környezetére.
– Kezdek hinni a szebb jövőben. A felsőoktatásban tanulókat is segítik?
– Gyakorlatilag ott vagyunk minden kilométerkőnél, ezért a hosszú felsorolás helyett csak pár példát emelnék most ki. Támogatjuk a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központot, az Oktatási és Kulturális Minisztérium különleges háttérintézményét, amely egy felsőoktatási szolgáltató központ, ahová intézménytől függetlenül minden diák beiratkozhat. Az intézmény célja, hogy a felsőoktatás résztvevőinek – hallgatóknak, oktatóknak, kutatóknak – kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokat nyújtson, a legfejlettebb technikák alkalmazásával. Naponta 800-1000 diák látogatja a Budapest belvárosában található épületet, ahol elsősorban tanuláshoz, kutatáshoz használják a központ eszközeit és szoftvereit. A közel négyszáz munkaállomás mindegyikén Windows XP operációs rendszer és Office XP, illetve Office 2003 irodai programcsomag támogatja az intézmény regisztrált tagjainak munkáját. A központ tervei között szerepel, hogy a Tiszta szoftver program keretében biztosítottak alapján minél hamarabb áttérjen a Vista operációs rendszerre és az Office 2007 használatára. Meg kell említenem a Microsoft IT Academy programot is, amelynek lényege: az államilag elismert oktatási intézmények számára a Microsoft lehetőséget biztosít, hogy a hivatalos Microsoft-tananyagokra épített kurzusokat tartsanak saját órarendjükbe integrálva. A hivatalos tananyagok használata lehetővé teszi, hogy a diákok felkészüljenek a Microsoft Certified Professional vizsgák letételére – ez az első lépés a magasabb szintű Microsoft-bizonyítványok felé, amelyek az információtechnológiai tudás elismert és a piacon nagyra értékelt bizonyítékai. Az it-akadémiákon a közép- és felsőoktatásban tanuló diákok olyan végzettséget szerezhetnek ingyen, ami a piacon több százezer forintba is kerülhet.
– Ahogy látom, korlátlanok a lehetőségek…
– A közelmúltban a Microsoft Korlátlan lehetőségek elnevezésű programjának keretében 130 000 dollárról kiállított csekket nyújtott át a Nonprofit Információs és Oktató Központ és a Civil Szolgáltató Központ részére. A civil hálózat 19 közösségi technológiai központot tervez kiépíteni. A cél nemcsak az informatikai infrastruktúra létesítése, hanem a professzionális támogatások, tréning, tanácsadás, mentori programok elektronikus civil szolgáltatások formájában való elérhetősége is. A hároméves projekt szervesen illeszkedik a Microsoft Magyarország munkaerő-fejlesztési és munkahelyhez jutási esélyeket növelő programjaihoz.
Girnt József (admin)