Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Minor-megoldások a Főpolgármesteri Hivatalnál
Nagymértékben növekedett a Főpolgármesteri Hivatal (FPH) ügyfélszolgálatának hatékonysága a vezető hazai rendszerintegrátor, a Minor Rendszerház Rt. saját fejlesztésű elektronikus ügyfélszolgálati rendszerének segítségével – jelentette be az informatikai társaság. A fejlesztések révén a hivatalban egyebek mellett létrejött az Elektronikus Ügyfélszolgálati Iroda, valamint korszerűsödött az önkormányzati segélyek kifizetését megkönnyítő elektronikus segélyező rendszer. A FPH-nál elkészült a hivatal központi telefonos ügyfélszolgálatát támogató EÜSzI (Elektronikus Ügyfélszolgálati Iroda) megoldás, amely tudásbázis alapú, működésében helpdesk-szerű rendszer. Ennek működése hasonló, mint egy call centeré: a betelefonálók szóbeli segítséget kapnak az ügyfélszolgálati munkatárstól (az ügyintézés módjáról, helyéről, a központi ügyfélszolgálaton indított ügyek állásáról), aki a rendszerben találja meg a kérdéskörök szerinti – korábban az egyes ügyosztályok segítségével megadott – válaszokat. A Minor mindezek mellett elkészítette az Elektronikus Hajléktalan Segélyező Rendszert (EHS) is, amely egységesíti a hajléktalanok rendszeres szociális segélyezésének, az időskorúak járadékának és az átmeneti segélyezésnek a rendszerét és a segélyezettek nyilvántartását. A rendszer egységes felületen teszi lehetővé az adatok kezelését, keresését, ezzel elősegítve a segélyek még gyorsabb kifizetését.
Segélyhívás VoIP-n
Kötelezni kívánja az USA kommunikációs főhatósága (Federal Communications Commission, FCC) az internetes telefonszolgáltatást (VoIP) nyújtó vállalkozásokat arra, hogy tegyék lehetővé ügyfeleiknek a 911-es segélyhívószám használatát. A normál vezetékes telefonhálózatokon az e szám tárcsázásával elért segítségnyújtó szervezet ügyfélszolgálatának komputerén megjelenik a hívó száma és lakcíme. Az internetes cégeknek meg kell állapodniuk a helyi távközlési társaságokkal ahhoz, hogy hasonló szolgáltatást tudjanak nyújtani. Az egyik legismertebb amerikai VoIP-cég, a Vonage már kapott a fejére azért, hogy nem nyújt 911-es elérést, és erről nem tájékoztatja ügyfeleit. A vállalat vezetői szerint ez nem így van, bár azt elismerik, hogy a segélyhívószám eléréséhez valamilyen call centert kell érinteniük felhasználóiknak – tudósított a Reuters.
Lyukas szoftver a kiskereskedelemben
Sok kiskereskedelmi vállalkozás azt gyanítja, hogy a bankkártya-leolvasókban futó szoftver hibája teszi lehetővé az utóbbi időben elszaporodott kártyacsalásokat. A plasztiklapokon lévő mágnescsík a hitelkártyaszámon kívül tartalmaz egy háromjegyű kódot, amely utat nyithat a rosszfiúk garázdálkodása előtt. Ennek ismeretében ugyanis készíthető egy olyan hamis kártya, amellyel becsapható az egész fizetési rendszer: miközben a banki komputerek azt hiszik, hogy az éppen fizető személy számláját terhelik meg, valójában valaki más pénzkeretét csapolják meg. A hitelkártyaügyleteket kezelő szoftvernek a tranzakciók után azonnal törölniük kellene az egyes kártyák minden adatát, ám vizsgálatok kimutatták, hogy ezek hosszú ideig őrződnek a kisker terminálok memóriájában. A Visa szakértője egyetért azzal, hogy ez a jelenség szinte hívogatja az adatlopókat, néhány áruházlánc ezért be is perelte a kritikus szoftver fejlesztőjét. Az érintett cég, a Micros Systems illetékese tagadja, hogy programjuk eltárolná a kritikus adatokat – adta hírül a The Wall Street Journal.
Szaporodnak a webhelyek elleni támadások
Harminchat százalékkal növekedtek tavaly a webhelyek elleni támadások, mennyiségük elérte a 400 ezret – állítja a Zone-H nevű, a káros internetes tevékenységet vizsgáló szervezet. A jelentés szerint a károkozások nagy többségében a kiszemelt website nyitóoldalát lecserélték. A felmérés megállapította, hogy a sikeres támadásokat legtöbbször valamely technológia ismert gyengesége vagy a hanyag rendszeradminisztráció tette lehetővé, illetve olyan balgaságok, mint a könnyen megfejthető jelszavak. A Zone-H azt is kimutatta, hogy a káros tevékenység meredeken esik, amikor megkezdődik az iskolaszezon, illetve amikor véget ér a karácsonyi szünet – idézi a kutatási eredményeket a BBC.
Az EU végre bevezeti a .eu-t
Európai uniós hivatalnokok állítása szerint az év végétől elérhetővé válik a .eu-s domainnevek regisztrációja. A lehetőség megteremtésén hat évet munkálkodtak az illetékesek. Az ügyben az EU-t képviselő szakértők szerint az új végződés erősítheti az öreg kontinensen tevékenykedő vállalatok identitásérzését, annak ellenére, hogy természetesen nem lép a megszokott országjelzők helyébe. Hogy megelőzzék a fejetlenséget és az esetleges csalafintáskodást a domainigénylések kapcsán, az első négy hónapban csak vállalatok és ismert márkanevek tulajdonosai kaphatnak .eu-s címeket. Uniós szakemberek ennek ellenére felhívják a figyelmet arra, hogy az első regisztrálók közül több háttere hamis, ezért erős kétkedéssel kell kezelni a .eu-s webhelyek felkeresését, illetve óvatosan kell használni az ilyen e-mail-címeket – derül ki a BBC tudósításából.
Komputert a vakoknak!
Ír egyetemi kutatók uniós támogatással, 13 további európai felsőoktatási intézmény bevonásával tovább akarják fejleszteni a vakoknak szánt komputereket. A 3,8 millió eurós összeget részben kitapintható jeleket mutató képernyők, részben „beszélő” számítógépek fejlesztésére akarják felhasználni, illetve azt is vizsgálnák, hogy a gyengénlátó és vak emberek milyen tevékenységeikhez használhatnák fel építő módon az informatika nyújtotta lehetőségeket. Alan Marshall, a kutatást vezető belfasti Queen’s University professzora az utóbbira példaként említette olyan eszközök kifejlesztését, amelyek az áruházakban automatikusan azonosítják magukat a vakoknál lévő vezeték nélküli eszközöknek. Így a rosszul látók is megtudhatják, hogy például milyen üzletek előtt haladnak el éppen – írja a BBC.
Ki kell adni a fájlmegosztókat
Egy brit bíróság kötelezett öt internetszolgáltatót (ISP), hogy adják ki 33 olyan ügyfelük adatait, akiket a brit zeneipari szövetség több mint 72 ezer zenei fájl illegális letöltésével vádol. A döntés nagy győzelem a British Phonographic Industrynak (BPI) a zenehallgatók elleni harcában. Nemrégiben 57 személy kiadására kötelezték az ISP-ket hasonló okokból. A TNS piackutató becslése szerint a zeneipar az elmúlt két évben 650 millió angol fontot bukott a magánemberek fájlmegosztásán, minthogy a 12——74 éves britek majdnem 20 százaléka folytat ilyen tevékenységet (igaz, ez utóbbi adatban nem különböztették meg a legális és illegális letöltéseket). A BPI képviselői szerint erőfeszítéseik meghozzák a várt eredményt, amit az is bizonyít, hogy azok 85 százaléka, akik egyáltalán nem töltenek le zenéket a világhálóról, nem is tervezik, hogy illegálisan szerezzenek nótákat az internetről, illetve azok 15 százaléka, akik részt vesznek az illegális fájlcserében, azt tervezik, hogy csak legálisan folytatják ezt – közölte a The Register.
