- Sokat hallani a tudásalapú társadalom megteremtéséről. Ennek egyik legjobb hordozója az internet lehet. Sokan e tekintetben érdektelenek, vagy csatlakoznának ugyan a világhálóhoz, de nem tudják megtenni. Ön szerint mi ennek az oka?
- Magyarországon ma az internetet közel 1,8 millióan használják, azaz közel nyolcmillióan nem. Az utóbbiak véleményem szerint informatikai alapműveltséggel sem rendelkeznek, ezért nem tudják az internet előnyeit kihasználni. Valószínűleg sokan vannak közöttük olyanok, akik nem is hiányolják a világháló által nyújtott előnyöket, feltehetően azért, mert nem tudják, miből maradnak ki, mit mulasztanak el. Vagyis a választásuk nem tudatos.
- Nem a drágaság az oka annak, hogy kevesen használják az internetet?
- Ez a teória szerintem már rég megdőlt. Ma a kapcsolt vonalon internetezők már havi bruttó háromezer forintért 15 órát használhatják a hálót, amiben már a telefonköltség is benne van. Ez az összeg két mozijegy vagy egy könyv árával egyenértékű. Biztos kényelmesebb az árra hivatkozni, mint az igazi okokat megkeresni és elemezni. Ezt a véleményemet alátámasztják a friss kutatások is, amelyek sorra cáfolják, hogy a szolgáltatás ára lenne a legfőbb visszatartó erő az internettől.
- Akkor miért nem terjed gyorsabban az internethasználat?
- A szakmának utat kellene mutatnia. Véleményem szerint a piaci szereplőknek nem újabb és újabb megoldásokat kellene kínálni ugyanarra a régi problémára, hanem a piacépítésre, a nyolcmillió potenciális felhasználó lehetőségére kéne koncentrálni. Ezt pedig szisztematikus tanítás és pozitív kommunikáció nélkül nem lehet elérni.
- Vannak, akik szerint sokakat a hasznos tartalmak hiánya tart távol a világhálótól. Egyetért ezzel?
- Annyiban igen, hogy új lehetőségeket kell bemutatni a felhasználóknak, amelyek számukra is hasznosak, megkönnyítik az életüket, a munkájukat. Ma is kielégít az internet valós igényeket, de többletkínálatot kellene nyújtani. Az igazi kérdés az, hogy egy termék, egy szolgáltatás mennyi értéktöbbletet nyújt a felhasználónak. Jó példa, hogy mobiltelefonjaink tudásának ma legtöbben legfeljebb 10-20 százalékát használjuk csak ki, ennek ellenére komfortérzetünket erősítik ezek az eszközök. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy a munkavégzés, a szórakozás vagy a tanulás elektronikus eszközökkel való támogatottsága hol tart ma Magyarországon, akkor nincs okunk a büszkeségre. A legtöbb esetben elmaradtunk az Európai Uniótól, ezért a felzárkózást fel kell gyorsítani.
- Ön szerint hogyan lehetne gyorsítani ezt a folyamatot?
- Először is több számítógépet kell a potenciális felhasználóknak biztosítani. Ezt segítik elő részben a vásárlást támogató adókedvezmények, a munkáltatói PC-programok és egyéb kormányzati törekvések. Másrészt növelni kell az elérhető tartalmak választékát, mennyiségi és minőségi téren egyaránt. Emellett nem győzöm hangsúlyozni a pozitív kommunikáció jelentőségét, amely a széles körű tanítás feltételeit is megteremti.
