Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hol tart ma az internet?
- Ha az internet elmúlt években lezajlott fejlődését nézzük, akkor azt gondolhatnánk, hogy egy folyamat leszálló ágában vagyunk. De ha azt is megvizsgáljuk, hogy ez a fejlődés milyen további lehetőséget rejthet, akkor egyértelmű, hogy az internet korának csak a legelején járunk. Azt gondolom, és azt várjuk, hogy az internet rövidesen ugyanolyan közművé válik, mint ma a víz- vagy az áramellátás, és ugyanúgy elképzelhetetlen lesz nélküle a mindennapi élet, mint ma villanyfény vagy fürdőszoba nélkül. Ma még sokan megmosolyogják az internetre kapcsolt hűtőszekrényt, az internettel folyamatosan kommunikáló autót vagy az e-benzinkutat. Ezek a termékek, létesítmények azonban ma már kereskedelmi forgalomban elérhetőek, tehát nem csupán szárnyaló képzeletű mérnökök tervezőasztalain léteznek. A különböző technológiák összekapcsolásának, illetve az internet felhasználásának lehetőségeit a következő példával illusztrálnám. Már ma is sok üzletember, menedzser vezeti naptárját „elektronikusan”, azaz a számítógépén, és ugyancsak sokan használnak műholdas navigációs rendszert autóikban. Gondoljuk el, hogy mi történik akkor, ha e két rendszert az interneten, vezeték nélküli JAVA technológián keresztül összekapcsoljuk - ami egyébként nem tételez fel bonyolult informatikai hátteret. Nos, akkor az egyik rendszer azt mutatja meg, hogy hová és mikorra kell mennünk, a másik pedig azt, hogy merre érdemes elindulnunk. A két rendszer összekapcsolásával azt tudhatnánk meg pillanatokon belül, hogy merre menjünk akkor, ha egy adott időpontra kell megérkeznünk egy bizonyos helyszínre. Még egyszer: mindehhez a technológia adott, azt kell tehát csak megnéznünk, hogy mit mivel kell összekapcsolnunk, hogy abból egy sokak által használható „internetes” szolgáltatás jöjjön létre. Ezeket a szolgáltatásokat, amelyeket webszolgáltatásoknak nevezünk, ma még nem fogyasztják tömegek, ezért mondom azt, hogy az internet „gyerekcipőben” jár, az internet korának elején járunk.
- Mire lehet majd használni? Milyen lehetőségeket rejt magában az internet?
- Az internet a 2000. évben, ha csak átmenetileg is, de már bizonyította a benne rejlő lehetőségeket: egyes internetes cégek értéke nagyobb volt, mint egy-egy fejlett állam GDP-je. És bár az akkori rövid távú várakozások jóval a realitás felett voltak, a piaci korrekció megtörténte óta senki nem kérdőjelezi meg az internetben rejlő lehetőségeket. Nyilvánvaló, hogy a jövőben a weben keresztül igénybe vehető szolgáltatások jelentős bővülésére lehet számítani, a lehetőségeknek csak a képzelet szabhat gátat. Ugyanakkor, és erről szól az egész technológiai fejlődés, nem szabad a technológia nyújtotta lehetőségeknek az emberi, társadalmi vetületéről megfeledkezni. Az internet kapcsán tehát azt érdemes vizsgálni, ami egyébként már a létrehozásának is az alapötlete volt, hogy miképpen lehet egymástól távol eső embereket, közösségeket összekapcsolni, miképpen lehet adott esetben azoknak is lehetőséget biztosítani, akik ilyen vagy olyan okból hátrányosabb helyzetben vannak, mint mások. És ezen a téren az internetes szolgáltatások napról napra bizonyítanak, ma már az általunk a 90-es években megfogalmazott, a „Bárki, bárhol, bármikor, bármely eszközön” jövőkép valósággá kezd válni, nemcsak az informatika, hanem a kommunikáció, ezen belül is a mobilkommunikáció elterjedésének, fejlődésének köszönhetően.
- Mi hátráltatja a webes szolgáltatások létrejöttét?
- Az, hogy ma még nem minden esetben lehet tudni - legalábbis bizonyíthatóan nem-, hogy ki áll velünk kapcsolatban az interneten. A következő nagy lépés az internet használatának fejlődésben a biztonságos azonosítási eljárások tömeges elterjedése lesz. Ennek tudatában hozta létre a Sun a Liberty Alliance-t. Az immáron több száz taggal működő szervezet célja, hogy az iparág és a szolgáltatói szektor résztvevői egyfajta bizalmi körként olyan, a hálózati azonosítás alapjául szolgáló szabványt és arra épülő termékeket dolgozzanak ki, amelyek a felhasználók adatainak biztonságát és az azokhoz történő hozzáférést a személyiségi jogok figyelembevételével biztosítja. Ha egy másik példát kellene hoznom, akkor a felhasználó szempontjából egy olyan, az egyes adatokkal visszaélni képtelen megoldás a példa, mint ahogyan ma a bankkártyák működnek: a saját bankom által kibocsátott kártyát tudom úgy használni más bankok rendszereiben is, hogy a másik bank nem tud meg rólam, a számlatranzakcióimról részleteket.
- Hogyan látja az internet hazai fejlődését?
- Az internet magyarországi fejlettsége jelentős lemaradásban van a világ fejlettebb részéhez képest, az előző gondolatomra utalva a kezdeti szakasz kezdetén tart. Elég ehhez csak megnézni az internetpenetráció mértékét vagy az internet felhasználásának céljait. De az uniós csatlakozás ezen a területen is jelentős változást hozhat, mert nagyarányú fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. A csatlakozás ténye már 2003 második félévében fellendülést hozhat a magyar informatikai piacon, mivel például az egészségügyi, illetve az agrárinformációs rendszerek kiépítése kapcsán jelentős megrendelések várhatók.
- Mire érdemes fordítani az EU támogatásait?
- A jó kérdés nem az, hogy mire, hanem az, hogy miként. Az EU és a költségvetés e terület fejlesztésére szánt kereteit nem szabad „ide is egy kicsit, oda is egy kicsit” módon elcsepegtetni, hanem központi, az egyébként hosszú távú célként az Információs társadalom stratégiájában is megfogalmazott, szolgáltató állam, e-közigazgatás megvalósítását szolgáló projektekre kell fordítani. Így nemcsak hatékony fejlesztésre nyílik mód, hanem az állam elöl járva, jó példát mutatva hozzájárulhat az internetes kultúra megteremtéséhez, az esélyegyenlőség javításához is.
