A mérlegadatok szerint 1365,6 millió forintot vont ki osztalék formájában magyar cégéből az amerikai Microsoft Corp. Az anyacég felvette az általa gyártott szoftverek forgalmazásával foglalkozó Microsoft Magyarország Kft. teljes, 592 millió forintos tavalyi nyereségét, de ehhez a 899 millió forintos eredménytartalékból (a korábbi évek félretett nyereségéből) is „hozzácsapott” 373 millió forintot, vagyis a 2000-es 400 millió forintos nyereség jó részét is hazavitte. De még ebből sem jön össze a teljes felvett summa: számításaink szerint tehát további 400 millió forintnak más forrása kellett legyen. Ez lehetett például a kötelezettségállomány, amely eddig minimális mértékű volt, 2001-ben viszont egy csapásra 192 millió forintról 1,46 milliárd forintra ugrott. A kivitt 1,4 milliárd forint egyébként nem nagy tétel a magyarországi cégek az éves repatriálásához képest, amely tavaly elérte az 1,6 milliárd eurót (a kamatfizetésekkel együtt).
A műveletek nyomán ugyanakkor a kft. saját tőkéje kevesebb mint felére, 601 millió forintra csökkent. Ez azonban még mindig jócskán meghaladja a 74 millió forintos jegyzett tőkét, így a cég továbbra is stabil képet mutat, jogilag, számvitelileg és gazdaságilag egyaránt.
Olyannyira, hogy árbevétele tavaly 28 százalékkal, 3,8 milliárd forintra ugrott, üzemi eredménye pedig 44 százalékkal nőtt, ötéves rekordot, 714 millió forintot érve el. A céghez közel állók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a Microsoft magyarországi forgalmának csak töredéke folyik keresztül saját tulajdonú leányvállalatán. Az informatikai piacon megszokott módon a magyarországi disztribútorok nem feltétlenül a Microsoft Magyarországtól vásárolják meg a termékeket. Ezáltal a szoftverekből Magyarországon befolyó összesített árbevétel - amely a magyar társaság forgalmának többszöröse lehet - és a nyereségesség között sincs közvetlen kapcsolat. A teljes honi bevételekre így nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok, a cégnél pedig sem ennek mértékét nem kívánták lapunk kérdésére megbecsülni, sem egyéb információinkat, kalkulációinkat nem kívánták kommentálni.
Bár naivitás lenne azt állítani, hogy sokat nyom a latban a világ egyik legnagyobb piaci értékű vállalkozásánál a hazavitt összeg, kétségtelen, hogy a redmondi anyacég az elmúlt öt évben nem tűnt ennyire mohónak: csupán 1999-ben vont ki az 555 millió forintos eredményből egy kisebb részt. A magyar leányvállalathoz közel álló források ugyanakkor lapunknak valószínűsítették, hogy a lépés hátterében a magyar piac növekedési ütemének csökkenése, konszolidációja állhat. Korábban ugyanis évi 50-100 százalékos bővülésre is lehetett számítani, ami szükségessé tette, hogy ennek megfelelő tartaléktőke álljon rendelkezésre az igények kielégítése érdekében. A mostani növekedési prognózisok 20-25 százalékos bővülést vetítenek előre, és egyelőre ennél nagyobb növekedés nem várható: így a cégnél az elkövetkező évek költségei egyre inkább kalkulálhatóak. E szerint azt az összeget vitte haza a Microsoft, amire a magyarországi jelenléthez már biztosan nem volt szükség.
Marnitz István
