Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legfőbb gond az informatikai kultúra lemaradása Magyarországon. Legyen az dobozos szoftver vagy egyedi fejlesztés, az egyik legnagyobb kihívás maga a rendszer, amelyen a szoftver üzemelni fog - válaszolta Juhász Zsolt, a rEVOLUTION Software Kereskedelmi Kft. szakértője a NAPI Gazdaság azon kérdésére, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a hazai szoftverfejlesztők. Sok esetben futóhomokra építenek várat a szoftvereket vásárló cégek. Ha „dől a fal”, akkor a legkönnyebben a szoftver fejlesztője érhető el, így tőle várják a megoldást, természetesen garanciálisan. A hardver szállítójával a legritkább esetben vitatkoznak, hiszen a gépen a pasziánsz működik, tehát azzal nem lehet probléma. További gond az, hogy a szoftverfejlesztő cégek többsége nemzetközi léptékkel mérve kicsi, a komoly projektek elnyeréséhez nem rendelkezik sem megfelelő erőforrással, sem tapasztalattal. A kis projektek viszont nagyobb üzleti kockázatot rejtenek.
A szoftverforgalmazók gyakran ütköznek bele abba a problémába, hogy a hihetetlen gyorsasággal elavuló technikai (hardver-) megoldások nem felelnek meg a modern szoftver követelményeinek, nem biztosítják a biztonságos működést - ért egyet Dózsa András, a Cobra Computer Kft. ügyvezető igazgatója. Gyakran nehéz elfogadtatni a vevőkkel, hogy a szoftver bevezetése a hardver terén is pluszberuházást igényel. Emellett nincs a cégeknél felhasználókra lebontott szoftverpolitika arra vonatkozóan, hogy az egyes munkaállomásokon csak a kijelölt, egymással nem ütköző kliens szoftverek fussanak, ami szintén a rendszer biztonságos üzemeltetését szolgálná.
A legnagyobb problémát az információtechnológia rohamos fejlődésében és változásában látjuk, amellyel lépést tartani minden cég számára erőt próbáló feladat - hívja fel a figyelmet a fejlődés hátulütőire Paróczi Gábor, a London Logic (LLP) Budapest Kft. Pivotal szoftverértékesítési tanácsadója. Véleménye szerint ebben az iparágban a fejlődés még gyorsabb, mint máshol, és a ritmussal folyamatosan lépést kell tudni tartani ahhoz, hogy egy cég megőrizhesse a versenyképességét.
Nagyon felgyorsult a szoftvertechnológia fejlődése - ért egyet Komáromi Sándor, a ProgEn Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek követése komoly befektetést igényel, és itt nem csak az új fejlesztőeszközök beszerzésére, hanem a kollégák képzésére és a termékek új technológiáknak megfelelő átdolgozására kell gondolni. A komoly befektetéshez komoly megtérülésnek kell tartoznia. Azonban Magyarország kis piac, a külföldi értékesítéshez pedig nagy szakmai hozzáértés, versenyképes termék és sok tőke kell.
A hazai fejlesztőcégek problémái globálisnak mondhatók; szinte ugyanazokkal a gondokkal küzdenek a szoftveresek a világ bármely részén - állítja Kajati László, a Megatrend 2000 Informatikai Rt. üzletfejlesztési igazgatója. A probléma megértéséhez a fejlesztőcégeket két nagyobb csoportra oszthatjuk. Az egyiket a saját termékek kifejlesztése után elsősorban a továbbfejlesztésre, testre szabásra fókuszáló cégek alkotják. Ezeknél a termékközpontú fejlesztőszervezeteknél óriási dilemma az új technológiák beépítésének szükségessége. Míg a dotcom cégek virágzásakor nem volt kérdés, hogy kimondottan marketingcélokat szolgáló „e”-funkcionalitással ruházzák fel a terméket, mára a helyzet árnyaltabb, a felhasználók ugyanis nem hajlandók többletet fizetni az extra szolgáltatásért, amennyiben az nem tartozik szükségszerűen a működési logikához. A másik csoportot az egyedi fejlesztésekre szakosodott társaságok alkotják, amelyek jellemzően projektszerűen dolgoznak, kódolás után a terméket teljes egészében átadják a megrendelőnek. Ezen a küzdőtéren az árverseny okozza a legnagyobb gondot, és nemcsak a régió román és ukrán szereplőivel, hanem az ír vagy az indiai programozókkal szemben is helyt kell állni.
A nemzetközi háttér és a felhalmozott nemzetközi tapasztalat olyan előnyt biztosít számunkra, amellyel a kizárólag magyar tulajdonú társaságok nem rendelkeznek - közölte Perényi László, a Scala ECE Hungary Kft. VP-termékmenedzsere. Nemzetközi szinten ugyanis közel 150 fő dolgozik a Scalánál a K+F területen a vállalat három termék-kompetenciaközpontjában, amelyek közül az egyik Magyarországon van és húsz főt foglalkoztat. Ez nagy előny a cég számára.
Melyek azok az előnyök, amelyeket a hazai szoftverfejlesztők a saját hasznukra tudnak fordítani?
A gazdaság területén a szabályozórendszer az alapelveket leszámítva még az EU-n belül is országonként elég változó, és valószínűleg az is marad - véli a ProgEn ügyvezetője. Ezért és a magasabb fejlesztési költségek miatt a kelet felé terjeszkedő nyugati szoftverházak hátrányban vannak a kis- és középvállalatok kategóriájában a helyi cégekkel szemben, amelyek a termék bevezetése és használata során megjelenő módosítási igényeket is rugalmasabban tudják kezelni.
A hazai szoftverfejlesztők az anyavállalat K+F eszközparkja segítségével, de teljes önállósággal végezhetnek a magyar piacra tervezett egyedi fejlesztéseket. A hazai fejlesztőgárda legfontosabb előnye a helyismerete, és hogy közvetlen kapcsolatban áll a felhasználókkal - vélekedik a Scala termékmenedzsere.
Emberi léptékek, elérhetőség, helyismeret - erősíti meg Juhász. Léteznek olyan cégek, amelyek számára fontos, hogy egy megvásárolt rendszer fejlesztője elérhető legyen. Akár további fejlesztési igények miatt, akár a változtatások, javítások gyorsasága miatt. Ilyen helyzetben feltétlen előnyt élvez egy hazai partner. A nemzetközi cégek ezt itteni fejlesztőbázis kiépítésével tudják orvosolni. A helyismeret fontos eleme a fejlesztési munkának. Minden országnak megvannak azok a hagyományai, amelyek a szoftverekben is megjelennek. Ezektől el lehet tekinteni, de hasonló ajánlatok esetén döntési szerepük lehet - véli a rEVOLUTION szakembere.
Magyarországon biztosított a jól képzett munkaerő a szoftverfejlesztő cégek részére - vet fel egy újabb szempontot Paróczi. Nyelvi problémákkal sem kell küzdeni, hiszen ma már minden oktatási intézményben alapvető követelmény minimum egy nyelv elsajátítása (szoftverfejlesztők esetében főként az angolé), és az üzleti ismeretek oktatására is nagy hangsúlyt fektet a legtöbb intézmény. Az LLP Budapest például sokat dolgozik nemzetközi környezetben, és rendelkezésére áll az ehhez szükséges munkaerő. A hazai szoftverfejlesztők árai pedig még mindig versenyképesek a külföldi vállalatok számára, amely előnyt ma már egyre több hazai cég igyekszik kihasználni - mutat rá az LLP tanácsadója.
Ha ez a kérdés négy-öt évvel ezelőtt hangzott volna el, akkor a válaszom az lett volna, hogy magas szaktudásunk mellett alacsony áraink; vagyis a kimagasló ár/teljesítmény mutatónk teszi vonzóvá a magyar szoftveres szürkeállományt - vitatkozik a Megatrend üzletfejlesztési igazgatója. Mára azonban a helyzet megváltozott. Számos hazai cég keresi a kenyerének túlnyomó többségét külföldön, de - leszámítva néhány ritka sikertörténetet - magyar szoftver saját márkanév alatt nemigen jutott el a nemzetközi piacokig, inkább a nagyobb nyugati szoftverházak vagy nagyvállalatok fejlesztetnek itteni cégekkel, vagy külön a célfeladatra létrehozott magyar leányvállalatokkal. Amennyiben egy projektnél az ár a döntő tényező, a potenciális megrendelők inkább a román és ukrán területen keresnek szállítót - kesereg Kajati.
A jogalkotók többnyire nem veszik figyelembe a szoftverfejlesztési szempontokat, hiszen sok jogszabályváltozásnál a gyakorlatot még papíron, a mindennapi munkában is nagyon nehéz követni, nemhogy a programokkal - válaszolta Perényi arra a kérdésünkre, hogy mennyire lehet a szoftverkészítésben lépést tartani a törvények változásaival. Hozzátette, hogy a jogszabályváltozásokat csak nagy késéssel követik a hivatalos értelmező állásfoglalások, ami tovább nehezíti a gyors szoftveres lekövetést. Sokszor a szabályok logikailag sem koherensek, így azokat még nehezebb a programokban követni.
Nem jó a fejlesztők és a jogalkotók közötti egyeztetés - árnyalja a képet Dózsa. Véleménye szerint nincs olyan fórum, amely állandó, hatékony kommunikációt jelentene a két fél között és képviselné a fejlesztők érdekeit a törvényhozásban.
Sajnos, ezen a téren nagyon rossz a helyzet - állítja Komáromi. - Az adórendszer bonyolult, tele van kivétellel, a szabályzókat és a nyomtatványokat évente változtatják. Célszerű lenne egy törvény megalkotásakor azt is meghatározni, hogy mely részéhez hány évig nem szabad hozzányúlni, és melyek az évente változtatható komponensek, amelyekre a szoftvergyártók paraméterezéssel felkészülhetnének. Így a jogbiztonság is növekedne, és a fejlesztés, ezáltal a vállalati információs rendszer teljes birtoklási költsége is csökkenne, ami nemzetgazdasági szinten komoly megtakarítást jelentene.
Talán nem is igazán feladatuk - talál mentséget Juhász. Az ő feladatuk, hogy megkerülhetetlen, kiskapu nélküli törvényeket hozzanak; amennyiben a törvény egyértelmű és körültekintő, úgy a fejlesztőknek sem okoz gondot. A baj csak akkor van, amikor a szabályozás csak elveket tartalmaz, és az értelmezés a hatóságokra van bízva, amelyek a saját ízlésük szerint interpretálják azt, és a legritkább esetben megegyezően - közölte a rEVOLUTION szakembere, hozzátéve, hogy a törvények változásának gyakorisága csak a törvény minőségét jellemzi.
Sokat javult a helyzet, azonban még mindig sok tennivaló van e téren - értékeli a helyzetet a Megatrend igazgatója. Önmagában a jogszabályváltozások milyensége és mélysége (sajnos, némely esetben körülményes algoritmizálhatósága) szervezési és fejlesztési kérdéseket vet fel a termék szállítójának az időfaktor és a költségek által alkotott szűk mozgástéren belül. A probléma a költségek kapcsán merül fel, de az esetek többségében ez súlyosabb a felhasználónál, mint a programozónál. Hiszen a szükséges frissítés leszállítása és telepítése csak az első lépcső, a betanulás - teszt - élesindítás fázisok a felhasználó erőforrásait is jelentősen igénybe veszik. Mélyebb, az alapokat érintő változások esetén az oktatás, illetve a tesztidőszakban a még érvényben lévő szabályozókkal operáló rendszer párhuzamos működtetése is rájuk hárul. A felhasználó költségeinek redukálása a jogszabály alkotójának és a szállítónak közös érdeke. Magas szintű szakmai egyeztetéssel orvosolható lenne a probléma - állítja Kajati.
A jogalkotók és a szoftverfejlesztők közötti egyeztetés sokat javult az utóbbi években - ért egyet az LLP tanácsadója. Ebben nagy szerepe volt például annak, hogy az informatikai cégek együttes erővel, szövetségekbe tömörülve kezdeményezték a párbeszédet (például az IVSZ). Az informatikai ágazat húzóerejének az elismerése pedig szintén hatott a jogalkotók véleményére. Úgy érezzük, hogy az Európai Unióba való belépés pedig ezt a párbeszédet csak tovább szélesítheti - bizakodik Paróczi.
Mostanság nagyon „divatosak” a CRM-megoldások. Mennyire technológiai és mennyire üzleti kérdés egy ilyen projekt bevezetése? - kérdeztük a szakértőket.
Ha a technológián a fejlesztést és installálást értjük, akkor inkább folyamatszabályozási kérdés. Jól működő, definiált szervezet számára a bevezetés nem jelent megrázkódtatást, és komoly eredményeket hoz. Technológiai kérdés annyiban, hogy bizonyos informatikai kultúra nélkül a CRM nem vezethető be. A napi szintű géphasználat, az e-mail- és a webhasználat az ügyfélkörben is fontos része egy CRM rendszernek - hívja fel a figyelmet a rEVOLUTION szakembere a technológiailag képzett felhasználók szükségességére. A szabályozatlan, vagy kevésbé szabályozott üzleti folyamatokkal rendelkező cégeknél a bevezetés egyben folyamatszervezést, -szabályozást is jelent. Ha a cég ebben nem partner, akkor a projekt halott. Üzleti kérdés abban az értelemben, hogy a CRM esetében a megtérülés kulcselem. A CRM egyik legfontosabb feladata a hatékonyság növelése az ügyfélkapcsolatok során. Üzleti kérdés továbbá azért is, mert a cégben „közösségi tudatként” üzemel, növelve ezzel a cég esélyeit a versenytársakkal szemben - állítja Juhász.
A Scala termékmenedzsere szerint a CRM-modul vagy -rendszer bevezetése elsősorban üzleti kérdés. Ha a vállalat vezetésében felmerül az igény, hogy emberfüggetlenné tegyék az üzletmenetet - azaz a rendszerben összegyűlt aktuális információ közkincs legyen, s ne egy-egy értékesítéssel foglalkozó kolléga személyes és sokféleképpen felépülő adatbázisaként működjön -, akkor érdemes CRM rendszert bevezetni. Természetesen a rendszert csak adott ügyfélszám fölött érdemes implementálni. A CRM rendszer adatokkal történő feltöltésénél nagy segítség, ha a vállalat már alkalmaz ügyviteli rendszert, hiszen az abban felhalmozott adatok (pl. a statisztikai információk) automatikusan átkerülnek a CRM-modulba is. Az, hogy mennyire bizonyul hasznosnak a CRM rendszer a használata során, az már vállalati fegyelem kérdése is, azaz hogy a felhasználók mennyi információt visznek be a rendszerbe, hogy ezt milyen minőséggel teszik, s hogy mennyire tartják naprakészen az információkat.
A CRM kifejezés mostanában igen divatos fogalommá vált, érthető, hogy nagyon sok informatikai cég foglalkozik ezzel és kínálja különböző komplexitású rendszereit. Azonban egy ilyen rendszer kiválasztása és alkalmazása semmiféleképpen sem csak informatikai kérdés - állítja Paróczi. Ma már alapvető elvárás ezen szoftverekkel szemben az egyszerű telepíthetőség, az integrálhatóság a cég meglévő rendszereivel és a gyors bevezethetőség. A cégek többsége nagy hangsúlyt fektet ezeknek az alapvető kritériumoknak a meglétére, és igyekszik garanciákat is kérni arra, hogy az újonnan megvásárolt rendszere könnyen bővíthető és testre szabható. A CRM rendszerek esetében azonban van egy másik nagyon fontos, többnyire nem informatikai kérdés: a felhasználó vállalat üzleti követelményeinek való megfelelés. Nagyon fontos, hogy a cégek megtervezzék üzleti folyamataikat és üzletmenetüket a szoftver bevezetése előtt, hogy pontosan tudják, honnan hová szeretnének eljutni, milyen eredményeket szeretnének elérni és hogyan szeretnék ügyfeleiket a jövőben kezelni. A vállalatok némelyike a CRM-stratégia kialakítását maga végzi, mások tanácsadó cégek segítségét is igénybe veszik, megint mások pedig még az informatikai beszállító céget is bevonják a tervezés eme szakaszába, kihasználva az az által szerzett tapasztalatokat és felhalmozott know-how-t. A bevezetés eme szakasza nagy felkészültséget igényel, és sokszor hosszabb ideig is tart és nagyobb erőforrás-ráfordítást igényel a CRM rendszert használó cégtől, mint a szoftver-implementációs szakasz.
Számomra a kérdés inkább az, hogy mennyire divatkérdés a CRM? - kérdez vissza Kajati, aki szerint a divat diktálta CRM-bevezetésekre jellemző, hogy önálló modulként, vagy legfeljebb az értékesítési rendszerrel integráltan működnek. Pedig az ügyfélkapcsolat-menedzsment ennél többről szól. A CRM felteheti a koronát egy jól működő integrált vállalatirányítási rendszerre, hiszen a klasszikus ERP-funkciókat a pénzügy/számviteltől a logisztikán keresztül a beszerzésig képes hasznosítani, ily módon állhat össze a felhasználó társaság számára a 360 fokos ügyfélkép. A CRM bevezetése tehát stratégiai kérdés, amennyiben a benne rejlő egyedülálló előnyök kiaknázása érdeke az adott vállalatnak. Ha csak egy okosabb, esetleg webes eladói rendszer üzemeltetése a cél, akkor csak technológiai kérdés.
Mindkettő - vágja át a gordiuszi csomót a ProgEn igazgatója. A probléma az, hogy a CRM gyűjtőfogalom, ahhoz viszont, hogy jól működjön, a megoldásnak a társaság tevékenységére szabottnak kell lennie. Ehhez jó technológia és jól meghatározott üzleti folyamatok szükségesek.
C. Á. P.
