Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rendszeresen kapunk ismeretlenektől e-mailt, és általában elolvasás nélkül töröljük. Ám ha egy nemrég elhunyt afrikai diktátor özvegyétől érkezik levél, valószínűleg érdekelni kezd bennünket a dolog. Ezek a levelek általában mesés jutalmat ígérnek a címzettnek, ha segít a feladónak felszabadítani egy az adott időszakban nem elérhető komoly pénzösszeget. Az effajta üzeneteket azonban szinte mindig csalók adják fel. Megpróbálják rávenni a címzettet, hogy küldjön pénzt, vagy adja meg bankszámlaszámát, és „szerény befektetéséért" cserébe komoly hasznot kap majd.
„Számos hasonló jellegű levél érkezett a KPMG irodáiba világszerte. Tapasztalatunk szerint egyre gyakoribb a jelenség Magyarországon is, sokan nem tudják, hogy rajtuk kívül több ezer potenciális áldozat kap ugyanilyen levelet" - figyelmeztet Charlie Patrick, a KPMG közép- és kelet-európai regionális irodájának csalási ügyekkel foglalkozó partnere.
Az efféle csalásokat a szakma „nigériai 419-es csalás" néven ismeri, a nigériai büntető törvénykönyv 419. cikkelyéről, amely az előlegfizetésre építő csalásokról rendelkezik. Az e-mailben kért előleg állítólagos célja, hogy segítsen felszabadítani egy jóval nagyobb összeget, amelyből a küldött pénz fejében a levél címzettje is részesül majd. Noha az utóbbi években számos figyelmeztetés hangzott el, mindig horogra akad néhány hiszékeny ember, még a gazdaságilag fejlett országokban is.
Akiktől először banki adatokat, fejléces papírt kérnek, azoktól később általában pénzt is igényelnek a felmerülő adókra, illetve tranzakciós költségekre hivatkozva. Ez viszonylag kis összeg a beígért részesedéshez képest, ezért sokan lépre mennek. Később gyakran újabb pénzeket kérnek, látszólag jogos, indokolt magyarázattal. Sokan ebben a szakaszban jönnek rá, hogy átverték őket, kiszállnak az ügyletből, de a már elküldött pénzt soha nem kapják vissza. A leghiszékenyebbek pedig kitartanak, sőt akár Afrikába is elutaznak, hogy az „ötletgazdákkal" tárgyaljanak, és újabb pénzeket fizessenek. Sokan csak ilyenkor döbbennek rá, hogy elveszítették addigi befektetésüket.
Az efféle csalások egy másik, még elképesztőbb változata a szó szerinti pénzmosás: a címzettől találkozót kérnek, amelyen egy bőröndnyi, feketére festett pénzköteget mutatnak. A csalók azt állítják, hogy a beszennyezett bankókat - dollárt, eurót - csak nagyon drága kémiai szerekkel lehet tisztára mosni. Beetetésként helyben meg is mutatják, hogyan lesz a fekete papírlapból valódi, tiszta, értékes bankjegy. A többi mosására - tisztes részesedést ígérve - előleget kérnek. A balekok bedőlnek, pénzt adnak, ám sem a pénzt, sem a furfangos „üzletembereket" nem látják többé.
Ha ilyen e-mailt kapunk, a legkézenfekvőbb megoldás jelezni az esetet a helyi internetszolgáltató panaszvonalán, és kérni, hogy tiltsák le a feladót - tanácsolja a KPMG-partner, aki szerint a fő szabály: sohase válaszoljunk ezekre az e-mailekre, mert bármilyen reagálás - akár egy elutasító levél is - alkalmas lehet arra, hogy a feladó személyes vagy céges adatokat szerezzen meg.
G. B.
