Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A határon túli magyar fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről kíván átfogó képet nyújtani a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet gondozásában megjelentetett, Magyar fiatalok a Kárpát-medencében című tanulmánykötet. A felmérésekben kitértek a fiatalok számítógép- és internethasználati lehetőségeire és szokásaira is.
Erdélyben két vizsgálati területet különítettek el a felmérések készítői. Az egyik Belső-Erdélyt és a Partiumot foglalja magában, a tág értelemben vett Erdély 13 megyéjét, valamint Maros megye mezőségi részét Marosvásárhellyel, a másik a Székelyföld, ahol a vizsgálatba olyan településeket vontak be, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja az 50 százalékot. Itt a legtöbb mintát (13 település) Hargita megyéből vették. A két régió között jelentős eltéréseket találtak.
A Belső-Erdélyben és a Partiumban lévő magyar háztartások 28 százalékában van személyi számítógép, amelyet csaknem minden esetben a fiatalok is használnak - sőt, az esetek döntő többségében általuk került a háztartás tulajdonába PC. A megkérdezettek 54 százaléka használ (otthoni vagy más) számítógépet.
A válaszadók többsége (31 százalék) elsősorban munkavégzésre használja a számítógépet, 25 százalékuk főleg tanulásra, 15-15 százalék az internetezést, illetve a szórakozást nevezte meg elsődleges számítógépes tevékenységnek - írja a www.transindex.ro. Közel 14 százalék azok aránya, akiknek a számítógép az elektronikus levelezés és a kapcsolattartás eszköze - erre a csoportra különösen jellemző, hogy nem rendelkeznek saját számítógéppel, és az internetkávézók vagy egyéb, internet-hozzáférést biztosító intézmények látogatói.
A háztartási tulajdonban levő számítógépek aránya szinte azonos a 2000-ben regisztrált magyarországi adatokkal, de az internetező fiataloké Belső-Erdélyben és a Partiumban magasabb, mint akkor volt Magyarországon - állítják a kutatók.
A belső-erdélyi és partiumi fiatalok közel egyharmada (31 százalék), ezen belül a PC-használók 60 százaléka internetezik. A mintába bekerült családoknak alig több mint 60 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal, a magas költségek is magyarázzák, hogy csupán 5 százalékuknak van otthoni internetkapcsolata. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy hol használnak számítógépet, a megkérdezettek egynegyede az internetkávézókat nevezte meg, 22 százalék használ saját otthoni PC-t. 21 százalék iskolai számítógépet használ, 10 százaléknak ismerősnél vagy rokonnál, 9 százaléknak pedig a munkahelyen közösen használt számítógép áll a rendelkezésére. Kevesebben vannak azok, akik egyéb közösségi intézményekben (4 százalék), saját munkahelyi gépen (4 százalék) vagy valaki másnak a munkahelyén - például a szülőkén - jutnak billentyűzethez. A számítógép-használat terén a két nem között nem mutatkozik jelentős eltérés, lakóhely szerint annál inkább: a falvakban élők egyértelműen hátrányban vannak.
A Székelyföldön megkérdezett fiataloknak 34 százaléka használ számítógépet, alig 14 százalékuk él olyan háztartásban, ahol van személyi számítógép. A legtöbben a munkahelyen használnak gépeket (17 százalék), 15 százalék pedig internetkávézókban, klubokban. A székelyföldi fiatalok 37 százaléka a tanulást nevezte meg a számítógép-használat elsődleges céljának, 27 százalékuk a munkavégzést, 16 százalék a szórakozást. A válaszadók 10 százaléka elsősorban internetezésre használja a gépet, de csak 2 százaléknak van otthoni hozzáférése. Nemek szerinti különbséget ebben a régióban sem találtak, de jelentős eltérés van a korcsoportok között: a 15-19 évesek kétszer akkora arányban használnak számítógépet, mint a 25-29 évesek. Az itt megkérdezett fiatalok kevesebb mint fele él olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon. Mobiltelefonnal a fiatalok 20 százaléka rendelkezik, 40 százalékuk olyan családban él, ahol sem vezetékes, sem mobiltelefon nincs.
C. Á. P.
