Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amit egy évtizede még sokan kétkedéssel fogadtak, mára valóság: informatikai támogatás, jelenlét nélkül nincs jól működő szervezet. Magyarországon is túljutottak a vállalkozások azon, hogy elismerjék a számítítástechnika létjogosultságát. A hazai informatikai viszonyok azonban még nagyon messze vannak a világszinttől - állítják egybehangzóan szakemberek. A bejegyzett hazai társaságok száma megközelíti a négyszázezret, azonban talán 1 százalékukról állítható, hogy komolyan vehető szerepet játszanak az információs társadalomban.
Amit az informatikai rendszertervezés szakértői számon kérnek a vállalatokon, az nem más, mint az informatikai gondolkodás hiánya. A vállalati informatikai szemléletet tekintve négy Magyarországot különböztethetünk meg:
1. Főváros és vidék - a helyet tekintve.
2. Profitorientált és állami - a piaci ösztönzők alapján.
A kettő kombinációja adja hazánk négyes felosztását.
A főváros-központúságot többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült felszámolni, bár számos kísérlet volt rá az elmúlt egy évtizedben. Továbbra is a fővárosi cégközpontokban a legjobb az informatikai ellátottság. A cégvezetők sokszor nem kezelik a vállalatot egységes egészként, informatikai szempontból nem tekintik teljes rendszernek, ezért a vidéki leányvállalatok, telephelyek informatikai ellátottsága gyengébb a kelleténél.
Magyarországon az informatikai fejlesztésekben - talán a túl gyors fejlődésnek is köszönhetően - a vállalatvezetők nem éppen a következetességről tettek tanúbizonyságot. Az elmúlt tíz év során a beruházások a következőképpen alakultak: kezdetben volt a vegyünk PC-t korszak, azután jött a vegyünk szervert idő, majd a legyen hálózat nálunk világ, azután a levelezőrendszer is kell, nemrégiben a front-office dívott, most tartunk az integrált vállalatirányítási rendszereknél (ERP). Addig azért eljutottunk, hogy nem úgy gondolunk az informatikára, mint csodaszerre, s éppen azt várjuk, hogy az informatikai szemlélet végre elterjedjen. A szakemberek szerint a gyorsítás elengedhetetlen, mert hamarosan a gazdasági fejlődés, a hatékonyságjavulás komoly fékezőjévé válik az informatika elmaradott felfogása.
Ebből a szempontból érdekes volt a Compaq és a Teylor Nelson Sofres Modus felmérése az 500 legnagyobb magyar cég vezetőinek körében. Megállapításuk szerint a cégvezetők ma a korábbiaknál sokkal fontosabbnak tartják a vállalat eredményességéhez az informatika és az internet alkalmazását. Áttörés tapasztalható abban is, hogy már jövedelmező befektetésnek tartják a korszerű informatikai rendszerek, megoldások kialakítását, fejlesztését. A megkérdezett felső és középvezetők úgy nyilatkoztak, hogy pozitívan ítélik meg az informatikai beruházásokat, szinte mindannyian elfogadják, hogy a fejlett IT-háttér feltétlen versenyelőnyt jelent, illetve növeli vállalatuk működésének hatékonyságát. Nemrég még e nagyvállalatok körében is csupán kiszolgálóeszköznek tekintették az informatikai beruházásokat, s megtérülésükkel nem is kalkuláltak. A felmérés szerint meghatározó az a vélemény is, hogy az informatikai fejlesztéseket a technológiai fejlődés kényszeríti ki és az informatika meghatározza az ügyfelekkel és a beszállítókkal fenntartott kapcsolatokat.
Ami az informatikai befektetések más befektetésekhez viszonyított megtérülését illeti, a válaszadók 44 százaléka szerint az informatikai beruházások jobb megtérülést eredményeznek. A megkérdezettek 29 százaléka gondolta úgy, hogy ugyanolyan a befektetések hatékonysága, s csak 16 százalék vélte azt, hogy az informatikai fejlesztések megtérülése elmarad más befektetésekétől. A szemléletváltást jelzi, hogy 2000-ben a cégek 24 százalékánál az inflációnál nagyobb mértékben növekszik az IT-költségvetés, 31 százalékánál pedig az inflációval megegyező mértékben. Stagnálást vagy visszaesést csupán 39 százalékuk jelzett.
Az informatikai rendszerek kiépítéséhez tulajdonképpen készen áll minden, és a vállalat irányítási rendszerekben is komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a hazai cégek. A fejlődés azonban az utóbbi két évben lelassult. A kilencvenes évek közepén-végén úgy gondolták, hogy a vállalati rendszerek, hálózatok iránti igény minden évben meg fog duplázódni, de nem ez történt. Az internetfelhasználás sem fejlődött úgy - részben a hazai telekommunikációs költségek miatt -, amint az kívánatos lett volna, s a belső, bérelt vonali rendszerek gyarapodása is elmaradt a várakozásoktól. Előbbit a biztonságérzet hiánya is visszavetette. A védelem ugyanis megnöveli az alkalmazások költségét, s lefékezi az informatikai szemlélet terjedését. A kitörési pontok keresése közben mind többen kérdezik: előre megyünk, vagy egy helyben topogunk?
K. S.
