A 802.11b szabvány után egy további, a Wi-Fi nevű is szélesebb körű gyakorlati elterjedéssel dicsekedhet a kis hatósugarú, vezeték nélküli rádiós standardok versenyében, mint a Bluetooth. A Wi-Fi anélkül érte el sikereit, hogy távközlési cégek konzorciuma támogatta volna. Segítségével nagy sebességű, vezeték nélküli kapcsolat létesíthető egy bázisállomás hatókörében lévő laptop komputerek között. A Microsoft azon döntése, hogy új operációs rendszere, a Windows XP a Bluetooth helyett a Wi-Fit támogatja, nem igazán jó hír az előbbi szabvány hívei számára.
A Frost & Sullivan tanácsadó cég 120 nagyvállalatra kiterjedő felmérése azt az eredményt hozta, hogy a megkérdezettek közül csak három fontolgatja a Bluetooth bevezetését. Végül további csapást mért a Bluetoothra, hogy egy hannoveri bemutatón nem működött a gondjaira bízott kapcsolat a tesztberendezések között - derül ki a The Economist cikkéből.
A szabvány hívei ugyanakkor nem adják fel. Szerintük igaz ugyan, hogy a Bluetooth 1998-ban megjelent 1.0-ás verziója számos hibát hordozott (ez okozta a hannoveri fiaskót is), de a márciusban várható 1.1-es változatban már kiküszöbölték ezeket. Ez az újdonság túl későn jön ahhoz, hogy a Windows XP támogathassa, de a Microsoft nemrégen közölte, hogy idén hozzáadja a szoftverhez ezt a képességet. A Wi-Fivel való összehasonlítás nem korrekt - mondják -, mert míg az hordozható komputerekhez készült teljes internetprotokollnak tekinthető, a Bluetoothot alacsony energiaellátást igénylő, rövid távú összeköttetésekhez tervezték különböző kézi berendezések között.
A szabvány támogatóit igazolhatja a Cahners In-Stat piackutató cég becslése, amely szerint 2001-ben 13,4 millió Bluetooth-chipet adtak el, ami kétszerese a Wi-Fi-chipekének. Ez ugyanakkor nem jelent ugyanennyi Bluetooth-képes berendezést is: a Frost & Sullivan szerint csak 1,2 millió ilyen eszköz kelt el 2001-ben.
Bár támogatói, elsősorban kitalálója, az Ericsson számos különböző felhasználásra tartja alkalmasnak a Bluetooth szabványt, eddig kizárólag kábelek helyettesítésére használják azt. A fejlesztők szerint ez nem baj, a Bluetooth-csatolók gyártása így is elérheti azt a kritikus mennyiséget, amelyen felül elég olcsó lesz a technológia ahhoz, hogy kialakuljanak innovatív felhasználási módjai: például vezeték nélküli fizetési rendszerekben, belépőkártyák helyettesítésében. (Ez utóbbiak megoldása a Wi-Fivel, azaz szöveges üzenetek küldésével az interneten át a beléptető berendezéshez, sokkal nehézkesebbnek tűnik.)
Jelenleg 20-30 dollárba kerül egy telefon vagy egy komputer kiegészítése Bluetooth-csatolóval. Ennek öt dollárra kell csökkennie ahhoz, hogy a technológia versenyképes legyen olyan területeken, amelyeken például ma elektronikus kártyákat használnak. Az In-Stat előrejelzése szerint 2005-ben 780 millió Bluetooth-chipet fognak eladni a világon.
S. S.
