Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Németország a tavaly júliusban meghirdetett toborzó program keretében ez év szeptember közepéig 358 munkavállalási engedélyt adott ki magyar informatikus szakembereknek rövidített eljárással, 3-5 éves tartamra - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal nemzetközi osztályának vezetője. A magyar jelentkezők száma nem haladta meg az ötszázat és a felajánlott tízezer állást több mint egy év elteltével sem töltötték be az Európai Unió határain túlról érkező szakemberek. A sikeres állásszerzéshez a felsőfokú végzettség szinte elengedhetetlen, a németnyelv-tudás csak előny, az angol viszont követelmény. A legkeresettebbek a szoftver- és multimédia-fejlesztők, az internetspecialisták, illetve a hálózat- és rendszerfejlesztők, de keresnek hardverhez értő szakembereket is.
A nem felsőfokú végzettségű informatikusoknak is lehetőségük van a németországi munkavállalásra, de míg a diplomásoknak jelentkezésük után a német munkaügyi központ keres állást, addig az alacsonyabb végzettségűek kénytelenek maguk felkutatni olyan céget, amelyik évente legalább bruttó százezer márkás alapbért biztosít nekik. Az informatikusok a külhoni munkavállalás ideje alatt csak szakmájukban dolgozhatnak, de munkahelyet bármikor változtathatnak. A munkavállalóknak - ha már a jelentkezés előtt házasságot kötöttek - két év után lehetőséget adnak arra, hogy családjukat is kivigyék, illetve ekkor már a házastársak is kaphatnak munkavállalási engedélyt.
Változatlanul nagy a kereslet informatikusok iránt Németországban, a Montana célpiacán, de főleg a speciális szakmai ismeretekkel és jó németnyelv-tudással rendelkező szakemberekre van igény - állítja Berta János, a Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Rt. exportértékesítési igazgatója. A külföldi cégeknél az első bemutatkozás a szakmai önéletrajzzal - a profillappal - történik, amely részletesen tartalmazza a munkavállaló képzettségét, gyakorlatát. A külföldi kereseti lehetőségek - még a közelsége miatt kedvelt, de alacsonyabb fizetéseket kínáló Ausztriában is - magasabbak a hazaiaknál. A határon túli cégek a vezető pozíciókba természetesen inkább helyi szakembereket ültetnek, így kevés magyar szoftverfejlesztő kap projektvezetői vagy tanácsadói feladatot. A megfelelő tudású, tapasztalatú, alkalmazkodóképességű informatikus akár hosszabb időt is eltölthet külföldi munkákon, hazatérés után azonban sokszor jelent nehézséget a minden szempontból megfelelő magyar munkahely megtalálása - osztja meg tapasztalatát Berta. Itthon nemcsak a jövedelem kevesebb, de az is problémát jelent, hogy a külföldön megszerzett friss tudást és know how-t nem tudják kamatoztatni az informatikusok.
Korábbi külföldi tapasztalatainak köszönheti, hogy itthon mind magasabb pozíciókba került - vélekedik a határon túli munkavállalásról Török János, az SAP regionális üzletfejlesztési igazgatója. Az eredetileg matematikus első külföldi munkáját 1986-ban kapta Ausztriában, amit az IBM magyarországi cégénél korábban szerzett speciális tudás tett lehetővé számára. Az alkalmazási programok és vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével eltöltött évek során a családjával Ausztriában élt. Kezdő fizetése akkoriban 30 ezer schilling (ma 570 ezer forint) volt, majd ez 45 ezer schillingig (855 ezer forint) emelkedett. Az alacsony infláció miatt ez ma sem sokkal magasabb az alpesi országban, bár egyes kiemelt területek vagy cégek - mint az SAP - jobban fizetnek, így elérhető akár a 60-70 ezer schillinges (1,2-1,3 millió forint) havi jövedelem is. Volt mód tanulásra is, számára éppen ez jelentett újabb továbblépési lehetőséget. Véleménye szerint a hazai szakemberek is jól keresnek, bár valamivel kevesebbet kapnak, mint külföldi kollégáik. Egy magyar SAP-szakember jövedelme tapasztalatától függően évente 6-12 millió forint, míg az év során 120-150 munkanap alatt átlagosan napi 180-250 ezer forintot termel a cégnek.
A kaliforniai Szilícium-völgy cégei busásan megfizetik az ott dolgozókat, ám a lakásbérlés elviszi a fizetés akár 20-30 százalékát is - mondta tengerentúli tapasztalatairól Fischer Erik, a Sun Microsystems műszaki igazgatója, aki a mikroprocesszorok architektúrájának kutatójaként dolgozott külföldön az elmúlt öt évben több mint hat hónapot. Az Egyesült Államokban a régiótól függ, hogy mennyit keresnek és mennyit költenek az informatikusok. A Szilícium-völgyben a kutató-fejlesztő mérnökök keresete évente 100-120 ezer dollár (28-34 millió forint). Egy háromszobás lakás bérlése ugyanakkor évi 25-30 ezer dollárba, azaz 7-9 millió forintba is kerülhet. A völgyben persze a cégektől is függ a bér nagysága. Több vállalat részvényekkel egészíti ki dolgozói fizetését, akik a jó tőzsdei kurzusban reménykedhetnek.
Az IT-világ központjában nagyon sok külföldi dolgozik, a legtöbben Kelet-Európából, Svédországból, Hollandiából, Finnországból, illetve Japánból, Kínából, Tajvanról, Indiából és Pakisztánból érkeznek. Beilleszkedni éppen a nagyszámú külföldi és a tolerancia miatt könnyű. Az észmunkát és a komoly fejlesztéseket ezek az emberek végzik, és elsősorban egymástól tanulnak - állítja Fischer. Szerinte az amerikaiak az olcsóbb és intelligensebb munkaerőt keresik bennük, és megbecsülik az értelmes, kreatív embereket. Ha valaki jó a szakterületén, akkor csak azzal kell foglalkoznia. A kelet-európai lehetőségek Fischer szerint gyakorlatilag a nullával egyenlők. Ezzel szemben a Szilícium-völgyben az elméletből gyakorlat lesz, a fejlesztések később akár 15-20 millió példányban is elkelnek, és ez jó érzés - mondja a magyar mérnök. Ugyanakkor a tengerentúlon minimális a lehetőség egy család letelepedésére, hiszen ritka az, hogy egy házaspár mindkét tagja talál munkát, s ez komoly gond lehet, ha valaki öt-tíz évig külföldön szeretne dolgozni. Az informatika Mekkájából hazatérve a helyzet kiábrándító, itthon az informatikusok újra aprópénzre váltják a tudásukat, míg odakint valóban nagy dolgokban vehettek részt - derül ki Fischer szavaiból. Szerinte Magyarországon nincs olyan kutató-fejlesztő központ, amely intellektuális kihívást jelentene, azaz vetekedhetne a völggyel. Magyarországon nem is lesz ilyesmi - vélekedik Fischer, hiszen nem éri meg a kutatás-fejlesztésbe invesztálni, mivel Európában is vannak fejlesztőközpontok, amelyek alacsony költséggel elszívják a tőlük keletre lévő tudást.
Vigh György Zsolt
