A vállalatokon belül áramló elektronikus adatfolyamoknak több információt kellene szolgáltatniuk az alkalmazottak, beosztottak és vezetők kapcsolatairól - ismerték fel finn mérnökök a The Economist tudósítása szerint -, ám az adatok óriási tömege eddig megakadályozta az ilyen irányú analízisek készítését. Az Ari-Pekka Hameri által vezetett kutatócsoport olyan szoftvereket fejlesztett ki, amelyekkel kutatóintézetük egyes projektteamjeinek külső és belső kapcsolatrendszerét elemezték, mivel azonban megoldásuk az üzleti szervezeteknél is használhatónak tűnik, Single Source néven önálló vállalatot hoztak létre a programok, az elemző szolgáltatás piaci értékesítésére.
A vizsgálórendszer nem tesz mást, mint hogy „rápillant" minden információra, amelyet a szemügyre vett csoportok tagjai egymásnak küldenek, analizálja azok tartalmát, és rögzíti a küldő, illetve a fogadó személyét. Ennek nyomán elkészít egy úgynevezett önszerveződési térképet, mégpedig oly módon, hogy annak alapján, ki kivel milyen gyakran kerül kapcsolatba, újra és újra átrendezi a méhsejtszerűen egymáshoz illeszkedő pontokkal jelölt személyek helyét. Eközben minimálisra csökkenti a távolságot az egymással legtöbbet kommunikáló felek között. Így kialakulnak az egymással szoros kapcsolatban lévőket jelölő sötét szigetek, amelyeket vékony hidak választanak a velük viszonylag intenzív kommunikációban lévő más szigetektől, illetve széles világos csatornák a tőlük elszigetelt csoportoktól.
Az elemzés alapja egy matematikai formula, amely megpróbálja helyesen értelmezni az alapvetően különböző (hivatalos és nem hivatalos) információcsere-eseményeket, ennek alapján értékeli az egyes kapcsolatba lépések súlyát, majd az említett módon meghatározza az egyes személyek „távolságát".
Az esetek egy részében az elemzés azt az eredményt hozza, amire józan ésszel számítani lehet, ám előfordult már, hogy olyasmire derített fényt, ami meglepte a kutatókat. Az egyik ilyen az a felfedezés volt, hogy a projektek fázisai (a koncepció kialakítása, tervezés, végrehajtás) során nem változik a szereplők egymástól való távolsága. Ha egyszer a projekthez kapcsolódóan kialakították a kommunikáció egy adott hálózatát, akkor a munkafázisok váltakozásától függetlenül fenntartják azt. Másik fontos eredmény, hogy megkülönböztethetők a kreatív, ötletek tömegeit kipróbáló és a precíz, a pontot minden i-re gondosan kitevő munkavállalók. Ez az információ jól használható a projektteamek összeállításakor, a két típus megfelelő arányának biztosítására.
Az elemzőszoftvert először a Wartsila dízelmotorgyárban próbálták ki a gyakorlatban, és Hameri biztos benne, hogy az hasznos segédeszköz lesz a projekttervezéshez, az átszervezések előkészítéséhez. Mások ugyanakkor kétségeiknek adnak hangot. Több szakértő attól tart, hogy a programok használata idegesítheti az alkalmazottakat, mivel azt gondolhatják, hogy egy újabb elektronikus Nagy Testvér figyeli életük minden percét.
K. S.
