BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ki fizesse az Y2K-számlát?

Egy évvel ezelőtt mindenki megnyugvással vette tudomásul, hogy különösebb megrázkódtatás nélkül sikerült megbirkózni az Y2K-val. A felkészülés tehát hatékony volt, viszont sokba került, ami arra késztetett sok vállalatvezetőt, hogy körülnézzen: kivel osztozhatna az utólag még némileg feleslegesnek is tűnő költségek kifizetésén.

2001. január 9. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Idén év elején több ezer patika nem tudott kinyitni Magyarországon, állítólag a 2000. év számítástechnikai problémájának későn jelentkező hatása miatt. Ez is érzékelteti, milyen megnyugtató lehetett egy évvel ezelőtt, amikor a dátumváltás komoly következmények nélkül lezajlott. Akkor a vállalatok, pénzintézetek éppen hogy csak túl voltak egy igen költséges és fárasztó felkészülési perióduson, illetve néhány igen izgalmas év végi napon, amelyekkel az Y2K következményeit igyekeztek megelőzni. (Ha valaki már elfelejtette volna: az Y2K azt problémát fedi, hogy a programokban a helytakarékosság jegyében korábban két számjeggyel jelölték az évszámot, ami a 2000-es év esetén a 00 megjelenésével jár. Ezt a gépek 1900-ként értelmezhették, ami káoszhoz vezetett volna az évhez kötött műveleteknél, például elszámolások készítésénél.) A probléma megoldásához a cégek a legtöbb esetben hardver- és szoftvercseréket hajtottak végre, esetenként százfős nagyságrendű szakembergárdával vizsgáltatták meg, teszteltették le rendszereiket. Összességében csak az Egyesült Államokban dollár-százmilliókat költöttek el az Y2K miatt, miközben végeredményben nem történt komoly baj.
Mivel gyakorlatilag gondmentesen átvészelte a világ az évváltást, számos vállalatvezető körülnézett, kivel is oszthatná meg a - némileg feleslegesnek tűnő - óriási kiadások terheit - tudósít a The Economist. Ügyvédeiknek nem kellett sokáig kutakodniuk, hamarosan találtak egy XVII. századi hajózási vagyonbiztosítási formulát, amelynek alapján beperelhették biztosítótársaságaikat. Akkoriban a hajóik biztonságára költő vállalkozók igényt tarthattak e kiadásaik egy részének megtérítésére azon a címen, hogy segítségükkel egy nagyobb veszteséget előztek meg. A dolgot úgy kell elképzelni, mintha valaki kivizsgáltatná magát, majd az erre fordított összeg egy részét visszakövetelné biztosítójától azzal az indokkal, hogy ezzel megelőzött olyan betegségeket, amelyek gyógyítási költségei a biztosítót terhelték volna.
Mások mellett a Xerox, a Unisys és a Nike is a pereskedés útját választotta. A Xerox például az ilyen ügyekben szereplő egyik legmagasabb összeget, 183 millió dollárt követel biztosítójától, az American Guarantee & Liabilitytől.
A pereskedő cégek azzal érvelnek a bíróság előtt, hogy biztosítóik erősen lobbiztak náluk a minél alaposabb Y2K-felkészülés érdekében. Még webhelyeiket is felhasználták arra, hogy egyre sürgetőbb felszólításokat intézzenek a megfelelő lépések megtételére. A cégek engedtek az ösztönzésnek, ami nagy kiadásokat követelt meg tőlük. Ennek tükrében az lenne fair, ha ezek egy részét a biztosítók állnák, vélik a pereskedő vállalatok, akik emellett azt is kifogásolják, hogy a biztosítótársaságok még a 2000. év beköszönte előtt módosították szerződéseiket: kikötötték, hogy nem vállalják azon károk megtérítését, amit az Y2K okoz. Ebben a lépésben az az elfogadhatatlan, hogy valami olyasmit zártak ki a megállapodás keretei közül, amiről abban eredetileg szó sem volt.
A biztosítók ezzel szemben úgy vélik, hogy a felkészülési kiadások nem voltak hiábavalók. A vállalatok nem egyszerűen lecserélték komputereiket hasonló tudású modellekre, hanem korszerűsítették rendszereiket, felfrissítették technológiájukat, ami hatékonyságuk, versenyképességük növekedéséhez vezet. Ezeket a változtatásokat egyébként is végre kellett volna hajtaniuk. Az Y2K megelőzése egyszerűen csak része - mégpedig csak egy kis része - volt mindannak, amit ma egy a high-tech-világban működő vállalkozásnak mindenképpen meg kell tennie üzletvitele folytatásához - érvel Robert Hartwig, a New York-i Insurance Information Institute szakértője.
Hartwig emellett azt is kategorikusan tagadja, hogy az Y2K biztosítási ügy lenne. A biztosítások központi kategóriája a kockázat: olyan eseményekre adnak fedezetet, amelyek bekövetkezése lehetőségszerű. Ezzel szemben a nem megfelelően felkészített számítástechnikai rendszerekben biztosra lehetett venni a 2000-problémák fellépését. Az alperesek érvei közt szerepel az is, hogy sok eljárást - köztük a Xeroxét is - azután indítottak meg a felperesek, amikor már bőven előrehaladtak a Y2K-programjaik végrehajtásában. Ez ellenkezik a vagyonbiztosítások azon alapelvével, miszerint a biztosítót a lehető leghamarabb értesíteni kell arról, ha a szerződéssel kapcsolatban bármilyen kifogás merül fel. Más szóval ha a cégek ellenérveik hangoztatása nélkül belekezdtek a felkészülésbe, akkor minden bizonnyal egyetértettek annak szükségességével.
K. S.

Az Egyesült Államokban az utóbbi években egyre több iparágban indítanak pereket a biztosítótársaságok ellen, amelyek sok esetben kettős kihívással néznek szembe: egyrészt az ellenük irányuló, másrészt az egyes biztosítottaik (például a dohánygyárak) ellen indított eljárásokkal. Míg 1993-ban az általuk elvesztett ügyekben megítélt átlagos kártérítési összeg 520 ezer dollár volt, ez 1999-re majdnem duplájára, 1 millió dollárra nőtt - derül ki a bírósági ügyekkel kapcsolatos információkat gyűjtő Jury Verdict Research kutatásaiból.

Komócsin Sándor
Komócsin Sándor

Ez is érdekelhet