Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Yahoo!-nak három hónap áll rendelkezésére arra, hogy valamiféleképpen kiszűrje a francia látogatókat azokról az egyesült államokban működő site-okról, amelyek a portálon keresztül hozzáférhetőek és náci ereklyéket ajánlanak látogatóiknak - áll abban a határozatban, amelyet egy francia bíróság hozott a napokban. Ezzel a portált szinte megoldhatatlan technikai feladat elé állítja, hiszen annak az internetcímek, a jelszavak és a speciális programok kombinációját kellene alkalmaznia a francia internetezők kiszelektálására, miközben az internet a legváltozatosabb lehetőségeket kínálja szörfözőinek hovatartozásuk elrejtésére.
A döntés technikai következménye azonban szinte jelentéktelen jogi összefüggéseihez képest - derül ki a Financial Times cikkéből. Először is azzal a francai joghatóság egy másik országban bejegyzett, határain túl működő céget fenyeget szankciókkal, ha az nem korlátozza ottani tevékenységét. Ha a Yahoo! engedelmeskedik, azaz korlátozza egyes site-ok hozzáférhetőségét, akkor összeütközésbe kerülhet saját székhely országának (az USA-nak) a törvényeivel, jelen esetben a szólásszabadság alkotmányos jogával. Ez megkérdőjelezi a francia bíróság jogát arra, hogy szabályozza egy egyesült államokbeli cég, webhely tevékenységét az USA hatóságainak engedélye nélkül.
A határozat talán még súlyosabb következménye, hogy precedenst teremt a kormányok számára az internet „szabályozására”, aminek eredményeként végül az új gazdaság cégeinek a legkülönbözőbb országok gyökeresen eltérő, sokszor ellentétes jogszabályainak kellene megfelelniük. Emellett például a cigarettaellenes lobbi nyomására a cigarettasite-okat, a környezetvédőkére egyebek mellett a genetikailag módosított alapanyagokból készül ételekkel foglalkozó webhelyeket kellene korlátozni és a sor a végtelenségig folytatható. A határokon átnyúló internetes kereskedelem ezzel olyan kockázatoknak lenne kitéve, amit már nem lehetne menedzselni.
E káosz elkerülése érdekében az európai unió számos iparágának jogszabályalkotói hajlanak arra, hogy elfogadják a következő elvet: egy internetes cégnek csak akkor kell alávetnie magát egy bizonyos ország szabályozásának, ha tevékenysége kifejezetten megcélozza az adott ország lakosságát, azaz például akkor, ha ott reklámozná termékeit, szolgáltatásait. A „mellékes rendelkezésre állás”, azaz a világháló kínálatának megtekintése, elérhetősége „csak úgy” bárki számára, aki éppen szörfözik a webhelyek között, nem járna ilyen kötelezettséggel. Ennek megfelelően például csak akkor támadhatna meg egy fogyasztó a saját országa bíróságán egy nem ott bejegyzett internetes céget, ha az direkt az ő országa lakosságának is szánná kínálatát.
A mellékes rendelkezésre állás elvével kapcsolatban egyelőre az a baj, hogy nehéz szelektálni a potenciális online-ügyfelek között. Bizarr megoldás lenne, ha egy webhely nagy betűkkel kiírná oldalaira: csak hazai fogyasztók megrendeléseit fogadjuk el. Ez a határokon átlépő internetes kereskedelem minden előnyét elvenné. Erre megoldást adhatnak az olyan figyelmeztetések, amelyek az online módon hozzáférhető javak forgalmazásával kapcsolatos országonként eltérő szabályokra, korlátokra hívnák fel az internetezők figyelmét.
