Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az üzleti vállalkozások a közeljövőben egyre inkább az egyesített hang- és adatátviteli hálózatok irányába lépnek előre. A többszolgáltatású hálózatokat az adat, hang és videó integrációjára fejlesztették ki. A mai korszerű hálózatok minden típusú forgalmat vagy információt képesek kiszolgálni-szolgáltatni.
A Magyarországon piacon lévő VoIP (Voice over Internet Protokol - hangátvitel internetprotokollal) termékek ára inkább marketingfogás, mint ténylegesen költségen alapuló szolgáltatási értek - válaszolta érdeklődésünkre Stefan Tzvetkov, az AT&T Hungary country managere. Amit a magyar piacon szereplő cégek IP-alapú adatátvitelnek neveznek, az a koncessziós törvények kikerülését lehetővé tevő kiskapu, ami arra jó, hogy mások is tudjanak hangátviteli szolgáltatásokat nyújtani, amíg a koncessziók nincsenek megszüntetve. Az igazi IP-alapú hangátvitel ugyanazon a hálózaton fog terjedni, mint a cégek adatforgalma, külön szolgáltatások igénybevétele nélkül, a PC mikrofonját és a hangrendszerét használva. Ennek az opciónak a költsége töredéke a mostani piaci „VoIP” árának - állítja Tzvetkov.
Az adat- és hangforgalom hagyományosan teljesen különálló dolog volt és sok cégnél ma is az. Ez a régi, analóg világban ésszerű lehetett, ma azonban mind az adat-, mind a hangforgalom lényegében digitalizált, digitális hálózatokon folyik. A többszörös hálózatok mindamellett többszörös bonyolultságot és többszörös költségeket jelentettek. A hálózati integráció arra korlátozódott, hogy ezek a többszörös hálózatok egy közös kommunikációs infra-struktúrán működjenek. E törekvés hasznos ugyan, de kiaknázatlan lehetőségek rejlenek benne.
Az IP-alapú beszédátvitel nem minden esetben olcsóbb, mint a „normál” megoldások - állítja Richard Starets, a Novacom termékfejlesztési igazgatója , annak ellenére, hogy már léteznek alternatív megoldások a világhálón keresztüli hangátvitelre is. (Hogy egyet említsünk: ilyen a Vocie over Internet, amely mind árban, mind minőségben eltér a VoIP-től.) Nem a technikában rejlő különbségek vezetnek az IP-telefónia kedvezőbb árképzéséhez. A lényegi különbség az, hogy a VoIP-szolgáltatók kikerülik a hagyományos, nagy hangszolgáltatók egymás közötti elszámolási rendszereit, amelyek a legtöbb esetben nem költségalapúak.
A digitalizált hangadatok csomagokra bontása teszi lehetővé a hangforgalmat az adathálózatokon. A beszéd hallható részét elválasztják a beszélgetési idő körülbelül 50 százalékát kitevő csendtől és adatcsomagokká tömörítik. Ezeket más adatokkal együttesen küldik el, majd a fogadó fél hallgatójában-vevőberendezésében illesztik ismét össze. Ez a modell a hangforgalmat leválasztja a nyilvános telefonrendszerekről és mint adatforgalmat helyezi át a többszolgáltatású hálózatokra. Ahol az adathálózatnak van elegendő tartalék kapacitása, ott a meglévő infrastruktúra hátára ülhet a hangforgalom. Ehhez az integrációhoz a hálózatok adatforgalmának erőteljes növekedése vezetett el. Míg a hangforgalom évente csak néhány százaléknyit növekszik, az adatforgalom exponenciálisan nő.
Az IP-telefónia, bár sok előnyét lehetne sorolni, több oknál fogva is csak lassan képes tért hódítani magának - állítja Starets. A technológiai fejlettsége még sok kívánnivalót hagy maga után: a széles körű alkalmazhatóság optimális kialakítása még várat magára. Ennél nagyobb akadályozó tényezőt jelent a hazai piac azon sajátossága, hogy még az üzleti szférában is nehezen barátkoznak meg új eljárásokkal, idegenkedve fogadják azokat, bár az előnyök nyilvánvalóak. Azonban a VoIP hazai terjedésének legnagyobb akadálya a teljes körű távközlési liberalizáció hiánya. Emiatt a hazai VoIP-hívások tetemes részét a helyi szolgáltatóknak fizetendő tarifatérítések teszik ki, s így a hívásköltségek sem csökkenthetőek olyan mértékben, mint ahogyan ez liberalizált piacokon történt.
Az új technológia terjedését egyrészről viszonylagos újszerűsége hátráltatja, másrészről az a tény, hogy a vállalatok zömében a hangátvitellel és az adatátvitellel foglalkozó szervezeti egységek külön irányítás alatt állnak, tehát sok esetben szervezeti változásokra is szükség van az új technológia bevezetéséhez - mutat rá Kodaj Károly, a Cisco Systems rendszermérnöke.
Az IP-alapú telefon technológiai háttere meg nincsen teljesen kidolgozva: hiányoznak a szabványok, hiányzik az eszközháttér - véli az AT&T szakértője. Amit ma néhány szolgáltató IP-alapú hangátvitelnek nevez, az csak arra használható, hogy a végfelhasználóban összezavarja az elvárásokat és késleltesse a VoIP széles elterjedését.
A megkérdezett szakértők többsége szerint a hang- és adatátvitel közötti különbségek megszűnésével várható a hagyományos távközlési és az internetszolgáltatók közötti technológiai különbségek eltűnése.
A jövőben egy konvergens technológia fogja az életünket meghatározni - jósolja a 3Com szakértője -, ugyanaz a berendezés és háttértechnológia fogja az audiovizuális és az adatátviteli igényeinket kielégíteni. Ez nem csak várható, a folyamat mar megkezdődött - állítja Tzvetkov. A távközlési szolgáltatoknak muszáj követni a technológia fejlődését és IP-szolgáltatásokat is bevezetni, az internetszolgáltatók pedig természetes hátteret adhatnak és adnak IP-alapú forgalom átvitelére. Csak idő kérdése a határ teljes eltűnése.
Ellenkező véleményt fogalmazott meg a Novacom igazgatója, aki szerint ez semmiképpen nem fordulhat elő. A hagyományos eljárásokkal dolgozó cégek képtelenek lesznek mind technológiában, mind szakembergárdában váltani, és ez nincs is szándékukban. Véleménye szerint olyan tendencia figyelhető meg, hogy a hagyományos szolgáltatók együttműködésre törekednek majd az új technológiákat bevezető cégekkel, így téve szert az IP-alapú megoldások piacán való jelenlétre is.
G. J.
